Szolgálat 82. (1989)
Eszmék és események - Jubiláló papjaink - II. János Pál ötödik afrikai útja (Sz.)
ESZMÉK ÉS ESEMÉNYEK JUBILÁLÓ PAPJAINK GYÉMÁNTMISÉSEK: Dr. Szenthelyi Molnár István ny. tábori főesperes ARANYMISÉSEK: Msgr. Gere László (jún. 29.) Szabadkán, Msgr. Dr. Géczy Tibor (május 7.) Nagybecskereken és Haupt József plébános (aug. 6.) Csókán. II. JÁNOS PÁL ÖTÖDIK AFRIKAI ÚTJA (1989. IV. 26 - V. 6.) A Szentatya 41. lelkipásztori zarándoklata Madagaszkárba, Zambiába és Malawiba vezetett. Olyan afrikai államok ezek, ahol az Egyház nagyjából szabadságot élvez. Ezen országokról ritkán jelenik meg tudósítás a nemzetközi jelentőségű újságok első' oldalain. Bár nem hiányoznak az ellentétek, feszültségek és az óriási gazdasági nehézségek. Madagaszkára világ egyik legszegényebb országa. A lakosság Ratsiraka államelnök és az ellenzék kereszttüzében állt. Az ellenzék tiltakozott a gazdasági helyzet, a kriminalitás, a tisztviseló'kar züllöttsége és önkényeskedése ellen. A választások meghiúsítása megmérpezte a levegőt. A pápa nem akart olajat önteni a tűzre, de határozottan kihangsúlyozta az "ember méltóságát", ami minden cselekvés méró'zsinóija. Talán a legmeg- ragadóbb volt a pápa találkozása a leprásokkal, akiket katolikus szerzetesek gondoznak. Reunion, "Franciaország az Indiai Óceánon", amint a Párizsból idesietett kormányelnök, M. Rocard mondotta. Bár a munkanélküliség nagy, még sem szenved olyan gazdasági krízisben, mint a többi meglátogatott ország. Fejfájást okoz azonban a fehérek, félvérek, feketék és menekültek közötti feszültség. A pápa különösképpen a kiengesztelődést követelte. Zambia, élharcos az apartheid uralom ellen Dél-Afrikában. Ugyanakkor 6 milliárd dolláros adósság fojtogatja az ország életét. A pápa szót emelt a rasszizmus ellen és követelte az erőszakmentességet és a nemzetközi adósságok szolidáris megoldását. Malawiban a menekültek óriási tömege végzetessé tette az amúgy is ingatag gazdasági életet. Az ország a Njassa tó környékén fekszik, a lakosság 15%-a aids-szel fertőzött. A Szentatya főképp a menekültek jogainak védelmezésében szállt síkra és követelte: bánjunk az aids-betegekkel Krisztus szellemében. Április 28-án fél 9-kor indult a repülőgép Rómából Madagaszkár felé, vitte a pápát ötödik afrikai látogatására. Megérkezésekor azonnal lelki, erkölcsi, gazdasági és társadalmi fejlődést kívánt az egész országnak. Ugyan- eznap kiadós beszélgetést folytatott az államelnökkel. Másnap zsúfolt napirend várta. Antsiranana kikötővárosban szentmise, ahol "a béke és kiengesztelődés távlatait" nyitotta meg, majd találkozott 20.000 fiatallal a főváros stadionjában: kérdéseikre válaszolt a. Az esti ökumenikus találkozón azt mondta a Szentatya a székesegyházban: "Csak Isten gyűjthet össze bennünket azzal, hogy növeli őszinte és egymás iránti szeretetünket." Ezután együtt vacsorázott a sziget püspökeivel. Figyelmeztette őket, hogy az evangelizálásnál alkalmazkodni kell a malgas nép nyelvéhez, bölcsességéhez és kultúrájához. A lelkipásztorkodás súlypontjai: a hitre való nevelés, családlelkipásztorkodás és a világiak közéleti felelősségre való nevelése. Április 30-a a madagaszkári látogatás fénypontja: Boldoggá avatja Victoire Rascamanarívót, a "madagaszkári kereszténység édesanyját" - félmillió hívő előtt. Miután az államhatalom kiűzte a misszionáriusokat az országból, ez a nő harcolt a templomokért és maga gyűjtötte össze a híveket 65
