Szolgálat 82. (1989)

Eszmék és események - Jubiláló papjaink - II. János Pál ötödik afrikai útja (Sz.)

halált megvető bátorsággal ( +1894). Délután a világiak képviselőivel találkozott a pápa, akiknek pótolhatatlan jelentőségét emelte ki az apostoli munkában. Majd a papokat és szerzeteseket fogadta. Lelkűkre kötötte a közösségi szellem, az Úrral való kapcsolat és a szakértelem ápolását. Este még a diplomáciai testületekhez is szólt a nunciatúrán.

Május 1-én Fianarantoa déli város sportpályáján misézett 100.000 hívőnek. Szent Józsefet, a munkást méltatta, aki a család és a munka védőszentje. Az ember munkájának igazi értelme - hangsúlyozta a Szentatya - folytatni a teremtést és szolgálni az embertestvéreket. Utalt továbbá az ember felelősségére: óvja meg környezetét és a természetet a kizsákmányolástól. A családban érvényesüljön a felelős apaság és anyaság, de maradjon nyitott a gyermekáldás előtt. A szentmisén külön köszöntötte a 150 leprást, akik a közeli lepratelep lakói. Végül elköszönt Madagaszkár lakóitól, bátorította őket, hogy a bizonytalan jövőjükhöz merítsenek erőt "az atyáktól örökölt erényekből és alkalmazzák a lehető legügyesebben a haladás modern eszközeit."

Innen Reunion fővárosába St. Denisbe érkezett. A prefektúrán megrendezett fogadás alkalmával elismerően nyilatkozott a Szentatya Reunion népe kulcsszerepéről: összekötő kapocs az Észak-Dél dialógusban. Sokrétű a néprajzi és kulturális tapasztalatuk. Példaképül szolgálhatnak a világ számára, hogyan lehet megvalósítani a népek és kultúrák "dinamikus egységét" kölcsönös alkalmazkodással. A papokkal, szerzetesekkel és paszto- rális tanácstagokkal való találkozásakor a plébániai család jelentőségére mutatott rá: "itt tudatosodik a megkereszteltekben és mcgbérmálkozottak- ban, hogy Isten népévé lettek."

Május 2-án kora reggel fogadta II. János Pál az ifjúság képviselőit. Felszólította őket: ne engedjenek a konzum-veszélynek, ehelyett életüket hassa át a keresztény mértékletesség. Az itteni látogatás fénypontja Scubilion testvér (Jean-Bernard Rousseau, +1867), "a rabszolgák apostolának” bol- doggáavatása. Az iskolatestvérek egyike ő, aki 34 éven át volt a négerek apostola a szigetországban. A rabszolgák felszabadításáért küzdött: "az evangéliumot teljes mértékben megvalósította és minden személyben Isten képmását látta" - méltatta a pápa.. Ugyanakkor figyelmeztetett "a materialista értékek rabszolgaságára... Építsétek ehelyett a rend, a szeretet, a javak elosztásának, az igazságosságnak és a békének a világát, s legyetek így élharcosai saját jövőtöknek" kérte - különösen - a fiataloktól. A papoknak a kommúnió gondolatát fejtette ki, a fiatalokkal való találkozáskor az Isten terve szerinti családalapítást kötötte hallgatói lelkére.

A harmadik ország Zambia. Lusakában elmarasztalta a rasszizmust: "A faji gyűlölködést mindenki elítéli, ám nem elég csak ítélkezni fölötte, meg kell szabadulni a kiváltó okoktól, hogy eljuthassunk a kiengesztelődésig." A székesegyházban 1000 pap, szerzetes és kispap fogadta a pápát: A papi hivatás a keresztségben kapott keresztény hivatásban gyökerezik - mondotta nekik. A misszionáriusok munkáját a bennszülött papság folytatja. Ennél a legjelentősebb a papok életszentsége. A papi hivatás magával hozza a cölibátus életreszóló kötelezettségét. Isten ugyanis minden hivatáshoz

66