Szolgálat 81. (1989)
Az egyház szava - II. János Pál pápa beszéde Strasbourgban
minden embernek hirdesse az üdvösséget Jézus Krisztusban, bármilyenek legyenek is történelmünk körülményei, mert az igehirdetés nincs feltételekhez kötve. Anélkül, hogy elhagyná illetékességének területét, feladatának tekinti ugyanakkor, hogy értelmezze és támogassa a kezdeményezéseket, amelyeket a népek abban az érték- és elvi rendszerben dolgoznak ki, amelyeket maga is köteles hirdetni. Figyel az idők jeleire, amelyek felszólítják, hogy az élet változó valóságainak nyelvére fordítsa le az Evengélium maradandó követelményeit. Az Egyház nem mehet el tehát érdektelenül Európa építése mellett, hiszen évszázadok óta bele van ágyazva az ezt alkotó népekbe. Egykor ő vezette el ezeket a keresztség kútjához, másrészt a keresztény hit ezen népek kulturális önazonosságának maradandó eleme. 3. Európa manapság minden bizonnyal az idők jeleinek tekintheti, hogy a béke és az együttműködés mintegy végleges otthonra talált népei között. Bár századokon keresztül abban merült la erejük, hogy hadat viseljenek egymás ellen és uralkodjanak mások felett. Időnk jelei az emberi jogok és a demokratikus értékek iránti felelősség növekedése is. Ezen eszmék kezese akar lenni gyülekezetetek, amint máj képviselőjévé vált. Ezt az elkötelezettséget újra és újra vállalni kell, ha azt akarjuk, hogy minden körülmények között uralkodjék az emberi személy jogai és méltósága iránti tisztelet. Az idők jeleit alkotja, véleményünk szerint, az a tény, hogy Európának az a része, amely ezidáig annyit befektetett a gazdasági együttműködés területén, egyre inkább keresi szellemi arculatát és azt a lelkületet, amely képes biztosítani szellemi összetartozását. Úgy tűnik nekem, hogy az az Európa, amelyet ti képviseltek ezen a téren, növekedése új szakaszában van, mind saját maga, mind pedig a világ egyéb részei javára. A "Közös piac" és Európa egysége 4. A "Közös piac", amely 1992 végén lép érvénybe, siettetni fogja Európa egységesítését. Az európai állampolgárok szabad akaratából eredő közös politikai rendszer távolról sem fenyegeti a Közösség népeinek önazonosságát (identitását). Inkább biztosítja, hogy minden vidék méltányosabban gyakorolhassa jogait, főleg a kultúra terén. Az így egyesült európai népek egyike sem fogadja el, hogy a másik vagy ennek kultúrája uralkodjék felette, hanem vallja, hogy mindegyiküknek egyforma joga különbözőségével gazdagítani a többit. A régi birodalmak mind megbuktak, mivel felsőbbségüket erőszakkal és asszimilációs politikával próbálták elérni. A ti Európátok a szabad társulás gyümölcse lesz, népei kölcsönösen rendelkezésre bocsátják sokszínű gazdaságuk sajátosságait. 5. Bizonyára új nemzetek is csatlakozhatnak majd azokhoz, amelyeket most ti képviseltek. Az egyetemes egyház jelenlegi pásztora Kelet-Euró- pából származik és ismeri azon szláv népek törekvéseit, amelyek egyetlen európai hazánknak másik "tüdejét" alkotják. Az a vágyam, hogy az I 52
