Szolgálat 81. (1989)
Tanulmányok - Németh József: Az igazság Szent János evangéliumában és leveleiben
igazságnak. - De lehetséges a mai természettudományi felvilágosultság és szédítő technikai ismeretek birtokában a biztos út az igazi istenismerethez? Lelkiismeretünkben él a minden fenntartás nélküli igény az igazságra. Az igazság fogalmát nem szabad a személyek közötti tények objektív meghatározására korlátozni. Schelling szavai szerint a lelkiismeret "az egyetlen nyitott hely bennünk az ég számára". Évszázadok meggyőződése volt, hogy olyan fontos kérdésekben mint Isten, az élet értelme, a boldogság, nem maradhat az ember döntő elhatározás nélkül. Pascal írja: "Csináljatok azt, amit akartok; vagy hinnetek, vagy tagadnotok, vagy kételkednetek kell." De a kételkedőnek is van becsületes értelmi alapállása. A sok kényelmetlen igazságra rámutató osztrák Thomas Bemard írja: "Nem tudok igent mondani, de nem akarok nemet sem mondani." Emberileg becstelen az lenne, ha felcserélné a két állítmányt: Nem akarok igent mondani, de nem tudok nemet sem mondani. A kételkedő nem tud igent mondani, mert nem tud elfogadni emberileg bizonyos hitigazságokat. Nem akar nemet sem mondani, hogyne vágja el maga előtt a jövendő ismeretek és belátások lehetőségeit. Ilyen értelemben lehet a kételkedő magatartása istenélmény, ha - mint Karl Rahner mondja - átadja magát lelkiismerete igénye szerint annak a "felfog- hatatlanságnak" vagy "sötétségnek", amit a keresztény hívő Istennek nevez. A hit nem old meg minden kérdést és kételyt. De hozzásegít ahhoz, hogy szívemben égő kérdésekkel éljek, "mert tudom, hogy kinek hittem és biztos vagyok benne" (lTim 1,12). A megismerés nem passzív tárgyilagosság, de aktív felfogás vagy elismerés sem. A megismerés elsősorban szívünk-lel- künk nyitottságát jelenti a valósággal szemben, mely megragad bennünk, ha engedjük magunk megragadni. Ha a kegyelem is hozzájárul, hit lesz belőle. Talán helyes az a benyomásunk, hogy több ember tudatosan lemondott arról, hogy feltegye magának az utolsó kérdéseket és feleletet keressen rájuk. De hogy nagyon sokan nem képesek kitartani ilyen lelkiállapotban, bizonyítja az "alternatív" világnézetek jólmenő "piaca": a szekták és a totalitá- ris államok szolgáinak serege. Jézus szavaira: "Azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról", Pilátus egy kézlegyintéssel felelt: Mi az igazság? (Jn 18,38). Nietzsche így értelmezte Pilátus gesztusát: "A római politikus felelete méltó volt Rómához; ez volt a világ legnagyobb udvariassága." De az udvariasság nem akadályozta meg abban, hogy megostoroztassa és kezét mosva átadja a zsidóknak a keresztrefeszítésre, olyan kivégzési módra, mely kizárólag a rabszolgáknak volt fenntartva. - Pilátusnak volt "istene": prokurátori állása, diplomáciai karrierje és a római politika hű szolgálata, melynek szövevényeit talán nem tudta Jeruzsálemből világosan megítélni. Ezért mondja neki Jézus: "Annak, aki kezedre adott, nagyobb a bűne" (Jn 19,11). 4. "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek" (Jn 14,6). Jézus neve a fiatal generáció egyik jelszava lett. Lehetséges, hogy a szimpátia mögött az a sejtelem rejlik, hogy az, aki élete, kockáztatásával áll 20
