Szolgálat 80. (1988)

Eszmék és események - Szent István, a homo perfectus (Sz. K.)

alkotásaiban, kiváló bel- és külpolitikájában mutatkozott meg. Öröklött fényes értelmi tehetségeit akkoriban csak régi keresztény dinasztiák tagjaiban taláható, újkeresztény fejedelmeknél azonban ritkaságszámba menő iskolai műveltség fejlesztette és koronázta meg. Életírója mondja, hogy elvégezte az "ars grammatica"-t, ami nemcsak a latin nyelvtant, hanem a korszerű klasszika-filológiai ismeretek birtokát, a Szentírás tanulmányozását és egyházi meg világi írók olvasását jelentette." (Lásd Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 23.).

Rendkívüli fizikai és szellemi adottságai és főleg vasakarata, jellemszilárdsága, ingadozás nélküli kitartása segítségével azután sikerült minden célkitűzését valóra váltania. Mindezért jelleme, egyénisége harmadik fő vonásának a szilárdságot és kitartást kell mondanunk.

3. Rex constans, a határozott király

Koppány legyőzése után, ami az ország nagyobbik részének korlátlan urává tette, azonnal határozott és eredményes lépéseket tett az önálló magyar állam és királyság megteremtése végett. Ezt apja, Géza fejedelem is célul tűzte ki, és elérése érdekében szilárd fejedelmi hatalomra tett szert, hatalmas területeket vett el a vele szembeszegülő törzs- és nemzetségfőktől, váraikba pedig saját katonaságát ültette. István, hogy apja és saját államalapító tervére megszerezze a legfőbb egyházi hatalom szentesítését, Rómába követséget küldött. A követség II. Szilveszter pápa tudomására hozta István fejedelemnek a magyar királyság megteremtésére és a latin egyházszervezet kiépítésére vonatkozó szándékát, és az új magyar állam szimbólumaként és megerősítéseként a pápától koronát kért. Ezt valamint a hazai koronázás és felkenés alapfeltételét, az apostoli áldás levelét (Szilveszter-bulla), a pápa követe, Anasztáz-Asztrik hozta hazánkba. A koronázásra 1001. január elsején került sor Esztergomban, a protomártír István tiszteletére épült templomban.

Mint önálló keresztény király fokozatosan építette ki a várakra épülő hatalmi szervezetének alapegységeit, a vármegyéket, és ezzel párhuzamosan szervezte meg az egyházmegyéket, püspökségeket, valamint a plébániahálózatot. Az állam- és egyházszervezet kiépítése 1003, majd 1008 után, Gyula illetve Ajtony legyőzése után felgyorsult és egyre határozottabb alakzatot öltött.

Terveit a leghatározottabb céltudatossággal megvalósító István király erejét és határozottságát öregkorában sem veszítette el. Sok történész, az Ósgesztára és a Képes Krónikára hivatkozva országalapító királyunkról azt állította és állítja, hogy öreg korára magatehetetlen, folytonosan betegeskedő, siránkozó, valamint tehetetlenségében imádságba és jótékonykodásba merülő aggastyán lett, aki helyett a hatalmat felesége, Gizella, illetve az utódjául kiszemelt Péter herceg anyja gyakorolta. Ez az állítás, mivel meghamisított adatokra épül, semmiképpen sem fogadható el. A Szent István-i karakter, a nagy király vasakarata, a kemény munkával és

68