Szolgálat 80. (1988)
Eszmék és események - Szent István, a homo perfectus (Sz. K.)
megbocsátott neki, hanem seregeinek egyik vezérévé tette, és amikor az országra támadó lengyel uralkodóhoz, Bátor Boleszlávhoz szökött, feleségét utána küldte. Joggal írta róla Thietmar, német krónikás: "Sohasem hallottam valakiről, aki így kímélte volna a legyőzöttet." Mindezek figyelembe vételével államalapító királyunkat semmiképpen sem mondhatjuk kegyetlennek és véreskezűnek, hanem igazságosnak, aki minden tettében, így ítélethozatalaiban is népe és országa érdekeit tartotta szem előtt. Ahogyan a kegyetlenséget, túlzott szigort sem állíthatjuk róla, ugyanúgy ennek az ellentétét, a gyengekezűséget, bizonytalanságot sem. Királyságának másik jellemzője az erő és bölcsesség. 2. Rexfortis et prudens, az erős és bölcs uralkodó Édesapja, Géza fejedelem beavatta fiát az uralkodás titkaiba, s megmagyarázta neki, bel- és külpolitikájának alapelveit. Mivel ezeket István mindenestül magáévá tette, az apja halála után nagyfejedelemmé avatott új uralkodó trónralépésének kezdetétől a legvilágosabban tudatában volt annak, miért vállalta az ország kormányzásának gondjait, melyek alapvető célkitűzései és ezek végrehajtása futja-e erejéből, illetve megvalósítását lehetővé teszik-e kora politikai, hatalmi erőviszonyai!? Olyan volt, mint az evangéliumi bölcs ember, aki mielőtt hozzáfogott volna a torony építéséhez, kiszámította az építkezés költségeit, megvizsgálta, mennyi a pénze és egyéb vagyona, és ez elegendő-e terve kivitelezéséhez (vö. Lk 14,28). Ő is számot vetett önmagával, és mivel tudatában volt erejének és egyéb képességeinek, bátran hozzáfogott nem egy torony , hanem egy új, hatalmas ország óriási szervezetének kiépítéséhez. Erejének és bölcsességének alapja önismerete volt. Tisztában volt fizikumának rendkívüli képességeivel, melynek birtokában legerősebb és legügyesebb vitézeivel is versenyre mert kelni mind a vadászatban, mind az udvari párviadalban, ugyanakkor versenyre bírt kelni böjtben és egyéb önsanyargatásban legszigorúbb életű szerzeteseivel is. Bár az önmegtagadások végzésében sosem vezette az a szándék, hogy felülmúlja hűséges papjait, e tekintetben is példaképüknek tekinthették őt az új keresztény ország összes papjai és szerzetesei. Testi külsejéről nem maradt ránk hiteles ábrázolás, mert a koronázópaláston látható képe eléggé sematikus és a Kalocsán talált királyfő sem biztos, hogy az ő arcát ábrázolja. Ebben inkább az Árpád-kori uralkodói eszmény megtestesítőjét kell látnunk. Erejét és vasidegzetét őseitől örökölte. O is szerette a férfi mulatságot, a vadászatot, de nem rettent vissza attól sem, hogy a csatákban ő vezesse rohamra katonáit, s az első sorban küzdve, az ő csapásai hatására futamodjék meg az ellenség. Őseitől a fizikai erőn és roppant teherbíró képességen kívül fényes szellemi adottságokat is kapott. "Családi öröksége az értelem és akarat síkján is nagyszerű volt. Emberismerete, szervező, áttekintő és irányító képessége egyházi és világi 67
