Szolgálat 80. (1988)

Tanulmányok - Cserháti Ferenc: Alakulatok sokasága... egységében

(ecclesia particularis; Lg 2,13), - és ezek ráadásul még az egész egyház struktúráját is megvalósítják, - szintúgy helyi egyházakról (de singulis etiam ecclesiis; Lg 2,13) valamint a szentmisére összegyűlt hívek közösségében megvalósuló egyházról (Lg 2,11; vö. Cserháti, F., Eingliederung in die Kirche..., Peter Lang, Frankfurt am Main usw. 1984,236.).

E megnevezések mögött ma már ekkleziológiai tények állnak. Felvillantásuk rá szeretett volna mutatni arra, hogy az egyház összetett intézmény (uo.,66), megjelenési formája pedig nagyon is különböző lehet. Tény, amelyből gyakorlati pasztorációnkban új követelmények adódnak.

A lelkipásztorok nagy része őszinte odaadással fáradozik Krisztus egyházának építésén. Fennáll azonban a veszély, hogy több zsinati atyához hasonlóan ők is egyenlőségjelet tesznek Krisztus egyháza és a katolikus egyház közé. Ma ebből sok nehézség származik. A felnőtt hívek csak kevés megértést tanúsítanak az olyan egyház építése iránt, amely minden áron egy bizonyos fajta és uniformista (római) egyház lemásolását tekinti küldetése fő céljának. El kell ismernünk, hogy ilyen irányú törekvéseknek hosszú időn át meghatározó jellegük volt az egyházban. Az sem kerülheti el figyelmünket, hogy korunk számos, egyházra vonatkozó kritikája kevésbé illeti Krisztus egyházát; sokkal inkább valamely kor kialakult egyházának formáját. Híveink messzemenő megértést tanúsítanak viszont egy olyan egyház kialakítása iránt, amelynek középpontjában a tiszta krisztusi Szellem- Krisztus Lelke - áll, és amely mentes minden meghatározó idegen beütéstől. Közösségeink, olykor hierarchikus irányítás mellett, máskor anélkül, megpróbálják Krisztus művét látható jelbe foglalni, igyekeznek az üdvösség eszközévé, egyházzá válni. Ennek formája azonban nem lesz mindig azonos. Lesznek római, esztergomi és müncheni egyházak. De mind Rómában, mind Esztergomban és mind Münchenben ugyanazt a művet törekszenek formába önteni, megvalósítani, amelyet Krisztus Urunk Péterre, az egész apostoli kollégiumra - természetesen Pétert is beleértve- és ennek utódjára bízott. Félreértés ne essék: aiüikor e tényeket ilyen módon elemezzük, a római pápával Krisztus egyházának építésében egy zászló alatt küzdünk.

Krisztus egyházának azonban nem feltétlenül szükséges megmerevítő és mozgásgátló római zubbonyba bújni. Ennek az egyháznak is van struktúrája, konkrét megjelenési formája, és ez állandó fejlődésben, megvalósulásban és dinamizmusban található. Krisztus egyháza ugyanis nem elvont idea, ideológia, még csak nem is valamilyen filozófia, hanem látható, érezhető, tapasztalható jele és eszköze a krisztusi üdvösségnek: az Isten és emberek közötti közösségnek, Jézus Krisztushoz hasonlóan ennek a kommúniónak jele és eszköze, üdvösséghozó szentsége.

6. Embrionális egyházak

Ilyen értelemben korunk egyházának sajátos tünetei, az egyre inkább elszaporodó egyházi közösségek, feltétlenül egyházi alakulatok, sőt egyház- közösségek, ha dinamizmusuk a nagy egység felé tart. A kis egyházi

28