Szolgálat 79. (1988)

Eszmék és események - Levelesládánkból

Nagy csütörtök estéjén a kövekből kirajzolt kép az oltár mellett állt, mint az egyházközség tükre: "Isten különböző színű kövekből, kicsikből és nagyokból épít magának élő házat; eggyé forrasztja és élő forrássá teszi őket."

Itt ünnepelték, s nemcsak elszenvedték a kiengesztelődést!

Hans Albert Höntges (Forrás: Christ in der Gegenwart 1988/23)

Néhány visszhang a Szolgálat 77. számára: A nők az Egyházban- Nagyon-nagyon megköszönöm a számomra küldött "Szolgálatokat, különösen a húsvétit, amelyben igen hasznos és régen várt írásokat olvashattam a nólc egyházban betöltött szerepéről. Bizonyára sokan örömmel olvasták. Ezért hadd köszönjem meg kedves mindnyájuk közreműködését. (Vidéki nó' olvasónk)- Április 27-én érkezett meg az idei első Szolgálat a könyv-melléklettel együtt. Nagyon boldog voltam, mert attól féltem, hogy a postán veszett el. Előszóra Szolgálatot kezdtem el olvasni, mert a vatikáni rádió már előzőleg nagy elismeréssel méltatta. Mindazt, amire felhívta a figyelmet, soronkívül elolvastam, de persze a többit sem hagyom el. (Vidéki nő olvasónk)- A nők maradjanak meg... csendes részvételükkel a liturgikus cselekmények folyamán, de ne vegyenek részt a liturgiában. így kívánja ezt a szertartások komolysága... Tény azonban, hogy a nőkben sok fogékonyság van a lelki dolgokhoz. Nézzük a templomok közönségét, a szentáldozásban résztvevők számát: nagy részük mindig és mindenhol nő... Nagy Szent Teréz, Szienai Szent Katalin és más női szentek hatása nagy lett az Egyházban, anélkül, hogy kiléptek volna a csendességből.

Az asszony nagy munkaterülete az Egyházban: a keresztény tanítás megvalósítása életében, csaladjában, a családi liturgia megteremtése... Jó volna, ha az asszony már gyermeke megszületése előtt gondolna arra, hogy a gyermekét Istennek ajánlja, eszerint élne maga is... A megszületett gyermekkel való foglalkozás legyen telített szeretettel. Mára legkisebbeket úgy nevelje, hogy azok állandóan érezzék Isten jelenlétét... Életük folyamán mindig érezzék a gyermekek a családban a szeretet megnyilvánulásait. Ez lenne a családi élet liturgiája, amelynek "papnője” legyen az édesanya. Ezért nagyon kívánatos volna, hogy jól felkészítsék az anyákat leendő fontos feladataikra. Ez legjobban kis létszámú, egyszerű, olcsó lelkigyakorlatos házakban történhetne, ahol 10-20 fős csoportokban, kizárólag csak hétvégeken vehetnének részt a tanításban. Sok ilyen kis házra volna szükségünk, a legegyszerűbb berendezéssel, valamint étkezéssel. A ház templomközelben legyen.

Ha családi körülményei megengedik, vegyen részt a nő az egyházközség életében, de ne csak mint takarítónő, oltárdíszítő stb., hanem legfőképpen az emberek iránti szeretet gyakorlásában. (Budapesti nő olvasónk)- Nagyon tartalmas a nőkről szóló szám. Főként Dr. Boór Márta orvosnő tanulmánya volt számomra vigasztaló: megrázó, szép példákat hoz orvosi praxisából. Jól szemlélteti, milyen nehéz problémákkal találkozhatunk a nők életében. Örültem annak, hogy egy munkásnőt is megszólaltattak. Nagyszerű a Puskcly Mária cikke is! Érdekesen fejti ki a lelkivezető tulajdonságait valamint a nők tevékenységét ezen a téren. (Női olvasónk az NSzK-ból)- A nők helyzetéről az Egyházban c. számnak nagyon örültem. Én soha nem éreztem, hogy hátrányban vagyok. A nő szerepe csodálatos, csak fel kell ismerni méltóságunkat és a jó Isten terveit velünk. Milyen bátrak a nők Jézus keresztútján! Veronikára gondolok és a síró asszonyokra. Nem szégyelltek színt vallani a kereszt alatt sem. Ők részesülnek az első találkozás örömében Jézus feltámadása után. Velük üzennek az angyalok és az édes Jézus is a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába és ott látni fogják őt. Úgy gondolom, hogy a drága Szűzanyát szentelte volna először pappá az Úr, ha terve lett volna a nők pappá szentelése. Viszont legtöbbször nőknek nyilatkoztatta ki magát a 2 évezred folyamán. Gondolok itt pl. Szt. Brigittára, Mechtildre, Gertrudra, Avilai Szt. Terézre, Szienai Szt.

77