Szolgálat 79. (1988)
Tanulmányok - Hegyi György - Dicenti Gyula: Üdvösséges böjt
földre szegezte tekintetét, úgy járt el, mintha Isten csupán egy lenne a földi dolgok közül, ezért kemény verejtékkel kell megkeresnie a mindennapi betevő falatot. Még a tilosat is féktelenül akarta habzsolni, gyomrát mindenképpen meg akarta tölteni, s ezzel megbontotta boldog kapcsolatát a teremtett világgal szemben is, beleértve élettársát. Vádaskodás üti fel a fejét közöttük (Tér 3,12-13). Ábel és Kain története új oldalról, világítja meg ezt az igazságot. Mindketten áldozatot mutatnak be az Úrnak: "Kain a föld terméséből... Ábel nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából" (Tér 4,3-4). A rabbinikus hagyomány hangsúlyozza, hogy Ábel a termés zsengéjét áldozta fel Istennek, Kain pedig csak azt adta az Úrnak, ami neki megmaradt, ami neki már nem kellett, mert jóllakott. A termés zsengéjéről számos helyen történik említés a Szentírásban. Sőt magát Izraelt is az Isten zsengéjének mondja Jeremiás: "Izrael akkor az Úr szent tulajdona volt, az ő aratásának első termése" (Jer 2,3). Hosszú tél után élvezzük igazán az első friss zöldséget, gyümölcsöt. Az új búza különös melegséggel tölti el a gazda szívét: érdemes volt küzdeni, lesz betevő falat az egész évre. A lelke mélyén azonban azt is tudja: Isten adománya, kegyelme, hogy kezében tarthatja a termés zsengéjét. Ezért, ősi szokás szerint, az első kicsépelt szemeket sokszor szét is szórja a madaraknak, az első korty bort pedig kilöttyenti - ahogy már a görög mitológia is ismerte ezt a szokást -, hadd igya meg a föld! Szimbolikus gesztussal kívánja leróni háláját Teremtőjének: visszaadta neki a zsengét, a legértékesebbet, ami után annyira kívánkozott. Persze, hogy jó lett volna azonnal megkóstolni. De valami azt súgja neki: éppen erről mondj le, ettől foszd meg magadat. A keresztény böjt is ebben találja egyik szilárd gyökerét: önként, szabadon s örömmel adni a legkívánatosabból az Úrnak. Lemondani a legzsírosabb falatokról, hiszen tőle kaptunk s kapunk minden jót, mindazt,, ami szükséges életünk fenntartásához. így válik a böjt a hit jelévé: "Ábel a hittől vezettetve mutatott be értékesebb áldozatot, mint Kain, és kapott bizonyosságot igaz voltáról, mert az Isten maga tett áldozati ajándékairól tanúságot. Hite által még holtában is beszél" (Zsid 11,4). A böjt tehát nem csupán "aszketikus gyakorlat", hanem Istennek tetsző hódolat. Azért imádkozza az Egyház az első misekánonban, hogy Isten úgy fogadja el az eukarisztikus áldozatot, mint "Ábelnek ajándékát". Az ilyen lelkületből fakadó böjt nem méricskélés, hanem a zsengének, a legértékesebbnek feláldozása, mert visszaadjuk az Atyának, amit tőle kaptunk. A szeretet válasza. 2. - Mózesről (MTörv 9,9) és Illésről (lKir 19,8) mondja az írás, hogy 40 napig böjtöltek. A számoknak lehet szimbolikus jelentése is, de a mondanivalóhoz nem fér kétség. Amikor az ember az Istennel akar találkozni, üresítenie kell magát, meg kell tisztulnia testében, lelkében. Törvényeit csak akkor képes igazán befogadni, ha nincs tele saját magával, ha 39
