Szolgálat 79. (1988)

Tanulmányok - Hegyi György - Dicenti Gyula: Üdvösséges böjt

töljünk eze(ke)n a napo(ko)n s a megtakarított pénzt adjuk az éhezőknek. A befutott tetemes összegek tanúskodnak arról, hogy a mai keresztények is képesek és készek böjtölni, ha... Igen, ennél a ha-nál kell megállnunk. Mielőtt a böjt gyakorlatát sürgetnénk, el kell mélyítenünk magunkban és a ránk bízottakban a megfelelő indítékokat, motívumokat.

Bibliai képek - örök igazságok

1. Nem érdektelen elgondolkozni azon, hogy amikor Isten valamiképpen rá akart világítani az embernek hozzá való viszonyára, első rendelkezése éppen az evésre vonatkozott. "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz" (Tér 2,16-17). A történet olvasásakor eszünkbe jut az újszülött fejlődésének első szakasza. Az anyai emlőhöz való viszonya veti meg minden későbbi emberi kapcsolatának alapjait. Ott találja meg az életet biztosító élelmet, ott éh meg a biztonságot, szeretetet, s élvezi a "jó-létet". De felnőtté válásának egyik első fájdalmas pontját is ott tapasztalja meg, amikor elválasztják ettől a mindent kielégítő forrástól, s meg kell tanulnia, hogy vannak szilárd, kemény ételek is, amelyek később nélkülözhetetlenek lesznek.

Az ember mindent megkap Istentől, aki a föld urává teszi. De el kell sajátítania az igazságot, hogy mindaz, ami rendelkezésére áll, az Úr ajándéka. Bár hatalmat kapott a föld javai felett, mégsem ő a mindenható, s ezért szabadsága sem abszolút. A mindentudás és a teljes szabadság egyedül Isten birtoka. Amikor tehát arra kap felszólítást, hogy ne egyék a jó és rossz tudás fájáról, üdvös alapmagatartását kell kialakítania - életre illetve halálra szólóan. Emlékezetébe kell vésnie, hogy Istentől függ is. A szeretet az első szó Isten részéről, ezért hívta létre az embert. Ezért az ember szívéből is a szeretet-válasznak kell feltörnie első helyen. De illuzórikus lenne szeretete Isten felé, ha nem kapcsolódna egybe az alázatos engedelmességgel. Vagyis annak elismerésével, hogy nem telhet be se önmagával, se a többi teremtménnyel.

A böjt, a készség és akarat, hogy lemondjunk valamiről - ha Isten így rendeli -, ami szem s szájnak kellemes, alapszükséglet az ember boldogságához, az embernek Istenhez való viszonyában. Elismerése annak, hogy nem ő a végső törvényhozó, hanem a mindenség Teremtője s Ura. Akkor ismeri el ténylegesen Istentől való függőségét, ha képes uralkodni önfenntartási ösztönén is: megvonja még a falatot is a szájától, ha O kívánja. Hiszen O az Úr, aki szeretetből teremtette. Ha feléje, nem pedig ösztönös igényei kielégítése felé irányítja tekintetét, nem fog csalatkozni az isteni szeretetben.

Az ősevangélium arra is emlékeztet, hogy mi történik, ha az ember nem tartóztatja meg magát, s mértéktelenül nyúl minden gyümölcs, étel s ital után. Szája íze keserűvé válik, mert keserves lesz az élete. Pusztán a

38