Szolgálat 79. (1988)

Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: Önmegtagadás a lélektan tükrében

megbocsátani, kitartani. Rendszeres elmélkedés nélkül nincs haladás a lelki életben; a rendszeresség pedig önfegyelmet, aszkézist kíván.

2. A lelki beszélgetés és lelki vezetés. A lelki élet és növekedés elengedhetetlen eszköz a keresztény hagyományban. Ha az elmélkedés gyarapítja Jézus-ismeretünket, akkor a lelki beszélgetés ill. lelki vezetés növeli bennünk a szubjektív készséget, hogy tényleg kövessük őt; komolyan vegvük hívását és állandóan nemesítsük Krisztus-követésünk indítékait. Tudjuk ugyanis az evangéliumból, hogy nem mindenki kereste vagy követte Jézust egyértelműen tiszta indítékból. Voltak akik a politikai vezért keresték benne: mások, hogy ingyen kenyeret kapjanak. A Zebedeus-fiúk anyja pedig azért, hogy protekciót szerezzen csemetéinek. A mi lelki életünket is terhelhetik nem éppen nemes motívumok: biztonság keresés, önző nyugalom, menekülés a felelősségtől stb. Mindez apránként előbújik az őszinte lelki beszélgetés során, ami pedig önmagunk feltárását, kiüresítését kívánja.

3. Prédikációk és buzdítások hallgatása fontos, mert az evangélium, vagyis az örömhír elsősorban nem írott könyv, hanem élő hirdetés. Az, amit mi ma az evangéliumban olvasunk, az eredetileg az apostolok tudósítása volt. Jézus nem azt hagyta rájuk, hogy menjenek és írjanak könyveket, hanem, hogy hirdessék az örömhírt. Az Egyház sohasem mondhat le erről a küldetésről. Semmiféle lelki olvasmány nem helyettesítheti az élő szóban történő hithirdetést. Amikor tehát nyílt lélekkel hallgatjuk az Úr igéjének közlését, akkor tulajdonképpen az apostoli tanúságtétel részeseivé válunk. Érdekes jelenség, amiről talán minden szónoknak van személyes tapasztalata, hogy néha milyen különös hatást vált ki egy-egy véletlenül odavetett kép, mellékes gondolat. Bizonyíték arra, hogy a Lélek az emberi ékesszólás mellőzésével is képes a lelkekhez szólni. - Isten igéjének az emberi tekintet mellőzésével történő bátor hirdetése nem egyszer még élete feláldozását is követelheti a prédikátortól. A hallgatóságtól pedig nyílt és készséges, az igazságnak megnyíló szívet. Vagyis az önmegtagadás útját.

4. A lelki olvasmány szintén kimagasló helyet foglal el a hagyományos aszketikus eszközök közölt. A lelki olvasmányainkban veszünk részt a szentek és más nagy keresztények lelki tapasztalatában. Amikor egy könyvet olvasunk, akkor tulajdonképpen az íróval vagy a szereplővel "beszélgetünk", gondolatainak tükrében felülvizsgáljuk magunkat. Egy- egy gondolatnál, ötletnél megállunk, hagyjuk, hogy átjárjon bennünket. Tudjuk, milyen döntő fordulatot jelentett a lelki olvasmány egyik-másik szent életében. Loyolai Szent Ignác megtérését a szentek életének olvasása készítette elő, Ágoston szintén a szentek életét tanulmányozva "izmosodott" meg hitében: merte vállalni a szeretet keskeny ösvényét.

5. Lelkigyakorlat és rekollekció a lelki élet ritmusai: napi, heti, havi, évi szükségletei. A vasárnap biztosítja a heti megújulást, a rekollekció a havi lelki felfrissülést, a lelkigyakorlat az évi megpihenést az Úrban. Fontos az,

34