Szolgálat 77. (1988)
Halottaink - Dr. Belon Gellért (Galántai Mária)
Dr. Bálint József püspöki tan., templomigazgató jan. 16-án Székesfehérvárott; tem. Balatonfüreden (69,44) Dr. Magyary Gyula apostoli protonotárius jan. 19-én Rómában (87,64) Dr. Peisch Alajos SDB jan. 20-án Budapesten (81,64,55) Krenyiczky István v. gádnai esperes, parókus; tem. Kisvárdán (73,49) Hladik Nándor c. kanonok, ny. pléb. jan. 30-án Székesfehérvárott; tem. Tárnokon (83,58) Dombi József SJ v. főiskolai tanár febr. 2-án Budapesten (89,66,58) Bordás Alfréd prépost, nyug. szem. igazgató Egerben (78,53) Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! + Dr. BELON GELLERT pécsi segédpüspök (1911—1987) 1911. szeptember 24-én született Füzesabonyban. Hároméves volt, amikor édesapja elesett a háborúban. Árvaházban nevelkedett. Kalocsán a jezsuita gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1934. június 17-én szentelték pappá Kalocsán. Fajszon lett káplán. 1935-ben teológiai doktorátust szerzett Budapesten. Hamarosan teológiai tanár Kalocsán, majd kiküldetést kap Rómába, ahol a Gergely Egyetemen tanul. Ekkor jelentkezett először betegsége, ami aztán egész életét végigkísérte. 1939-től különböző egyházmegyei hivatalokat tölt be, majd plébános Sükösdön, 1957-ben pedig Baja^belvárosban. 1959. szeptember 23-án XXIII. János pápa elidei c. püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Mivel a kormány nem járult hozzá kinevezéséhez, több mint 20 éven keresztül nem szentelték püspökké. 1962-től Miskén h. plébános, 1970-től 1987-ig Jánoshalmán plébános. Végűi 1982. április 21-én mégis püspökké szentelték. Országszerte ismert és keresett előadó, lelkigyakorlat-vezető volt. Rendszeresen írt az Új Emberben, a Vigíliában, Teológiában, Szolgálatban. Könyvei a Szent István Társulat kiadásában jelentek meg: 1978-ban az Imádkozzál (a szerző nevének említése nélkül), 1983-ban ugyanennek az imádságoskönyvnek az átdolgozott második kiadása, immár nevének feltüntetésével. 1984-ben a Jézus lelkülete, 1986-ban az Ellesett pillanatok, 1987-ben a Bibliai elmélődések című kötete. Egyre súlyosbodó gyógyíthatatlan betegsége ellenére fáradhatatlanul állt hívei szolgálatára, akár a mindennapi lelkipásztori munkáról, akár előadásokról, lelkigyakorlatokról vagy éppen cikkírásról volt szó. Halála előtt néhány héttel (1987 nagyböjtjén) még lelkigyakorlatok sorozatát tartotta az ország különböző városaiban. Utolsó beszédét Bécsben mondta. Annyira szép volt a prédikáció, hogy az egyik hívő meg is jegyezte: A püspök úr mintha csak hattyúdalát mondta volna el. Néhány nap múlva, 1987. május 23-án a pécsi klinikáról szólította el a Mennyei Atya. A pécsi székesegyház kriptájába temették. A temetési szertartást Paskai László prímás, érsek végezte. Udvardy József szeged-csanádi püspök pedig beszédében így jellemezte püspök-testvére egyéniségének főbb vonásait: „Deus semper major — mindig Isten a nagyobb. Ez volt valahogy az alapmagatartása életének. Nem az a lényeg, hogy mi történik itt a földön. Isten van mindenek fölött. Ez adott egyéniségének nyugalmat, békét szelídséget, ^ettrekészséget, hogy a külső körülmények sosem tudták letörni, sosem volt zúgolódó, sosem volt átkozódó, sosem volt elégedetlen. Isten közöttünk van, a lelkek itt vannak, akiket Krisztus megváltott, dolgoznunk kell, dolgozni és nem visszahúzódni vagy panaszkodni. Isten min95
