Szolgálat 77. (1988)

Eszmék és események - Levelek a missziókból

és szójababa, mert erősen magasra szökött a kukoricaliszt ára, s ezt is alig lehet kapni. Legtöbb ember csak egyszer étkezik napjában. Még jó, hogy a belga Caritas-tól kap­tunk segélyt, s így betegeink nagy karéj kenyeret kaphatnak reggelire. Lázasan készülünk a karácsonyra. A plébánián december 8-án kezdődik a lelkigya­korlat. Nálunk egy fiatalember vállalta, hogy összefoglalja a beszédek lényegét bete­geinknek. Ö a mi lelkipásztori kisegítőnk. — Ilyenkor, karácsony előtt jómódú feke­téink is adakoznak a szegények számára. Vasárnap, a nyolc órai szentmisén teszik az oltárra adományikat. Cseh Ilona Relig. Ursulines B. P. 246 Likasi — Shaba Rep. du Zaire + Hálánkat szeretném kifejezni az eddigi támogatásért, amit a szép könyvek és a Szolgálat számai nyújtanak nekünk. Külön köszönet a „pénzmagért“: ez mindig elkel, mert sok rászoruló él környezetünkben. Nagy örömmel vettem kézbe az utolsó könyvet (A. de Mello: Test és lélek imája című munkájára utal a nővér, 1987. nov. 15-én kelte­zett levelében. Szerk. megj.), mert a „mi" papunk, indiai jezsuita atya írta, hogy meg­tanítson az itteni népek módjára imádkozni. Sajnos, nagyon fiatalon szólította magához az Úr, könyvének magyar fordítását már nem érhette meg. Kitűnő lelki vezető és lelki- pásztor volt. Én is részt vettem egyszer lelkigyakorlatán, amit Ranchiban tartott. Re­mélem, sokan értékelni fogják ezt a könyvecskét. Az utóbbi hetekben egészségem nem volt a legjobb. „Láznővérke“ látogatott meg. Sokat köhögtem, de már kezdek rendbe jönni. A betegség áldást is hozott magával: jobban megértettem, hogy az élet minden perce Isten ajándéka, ezért csak jóra sza­bad felhasználni. Már írtam, hogy elöljáróink felszólítottak, nyissunk „High School“-t, azaz gimná­ziumot is az iskolánkban. A helyi egyház megkívánja, hogy keresztényeinkből vezető­ket is képezzünk ki. Sok gondot és áldozatot kíván az előkészület. A nevelés soha sem volt könnyű, örömmel jelzem, hogy az új tanévben, e hó elején 82 diákkal megkezdtük a felső tagozatot. (A nővér második levelét 1988. jan. 19-én keltezte. Szerk.) Az alsóbb osztályokba is többen iratkoztak be, mint az elmúlt évben. Van tehát munka! Csak az Úr áldása kísérje! Karácsonykor, a kisded Jézus jászolánál külön is megemlékeztünk jótevőinkről, hi­szen nagy hálával tartozunk nekik. Kis szabadságunknak hamar vége szakadt: jöttek innen-onnan a vendégek és rendtársaim hozzátartozói, valamint más rendbeli misszio­nárius nővérek, akiknek itt vannak rokonaik. Ez úton gyakran találkozunk a kalkuttai Teréz anya nővéreivel is. A mi vidékünkről sokan léptek be az ő rendjébe. De minket is megáldott az Isten: az idén 14 jelöltet és 20 novíciát küldött! ltt-ott új rendek is alakulnak. Még mindig a régi munkát folytatom, de tudom, hogy mi, külföldiek egyre inkább háttérbe vonulunk, és várjuk az Úr behívóját. Remélem, hogy még csak egy-két évig keli viselnem a felelősséget, s utána lesz még egy kis időm pihenésre meg mélyebb imára. Bizony, elég fáradt vagyok, s imáikat kérem. Mária Terézia (Puspha) nővér Ursuline Convent — Bardih P. 0. Amgaon 835207 Dt. Gumla — Bihar, India + * Püspöki karunk már több mint két éve dolgozik a jövő évben (1988) tartandó misz- sziós év programjának előkészítésén. A cél nem annyira a kifelé való terjeszkedés, 85

Next

/
Thumbnails
Contents