Szolgálat 77. (1988)

Eszmék és események - Levelek a missziókból

hanem a belső megszilárdulás: elmélyíteni a meglevő keresztények hitét, meggyőző­dését, s növelni apostoli elhivatottságuk tudatát. Én főleg lelkigyakorlatok adásával veszem ki részemet a munkából. Nagy vigaszta­lás, amikor az ember látja, hogy a lelkigyakorlat jó gyümölcsöket terem. Csupán két kis példát szeretnék megemlíteni. Fiatal hölgy jött vissza Amerikából. Hat évet töltött ott, jó állása volt, de úgy gon­dolta, mint kínainak illik hazája építéséhez is hozzájárulnia. Sajnos, házasélete nem ideális, ezért több mint 8 éve állandóan fél, bár maga sem tudja mitől. — Nyolc na­pos lelkigyakorlat után írta: „Kedves Páter, a most végzett lelkigyakorlat jó aratással zárult . . . Hiszem, hogy maga is láthatta rajtam a nagy változást, azt, hogy milyen nagy örömöt tapasztaltam meg.“ Már ágyban voltam, amikor elöljáróm telefonált: azonnal menjek a protestáns kór­házba, mert „valakit autószerencsétlenség ért, a plébános nincs idehaza, s maga tud taiwánul“. Hol a szentolaj — kérdeztem. Majd előkészítem — felelte. S mire felöltöz­tem, már várt is az autónál. — Én meglehetősen féltem, mert már volt hasonló ese­tem néhány évvel ezelőtt. A plébános nem volt otthon, s engem hívtak, de mire a kór­házba értem, a lány már meghalt. A motorbiciklit teherautó ütötte el, s csak a fiú maradt életben. De hogy vigasztaljon meg az ember egy ilyen fiatalt? Hasonló esettől féltem. De amikor megérkeztünk a kórházba, rögtön tudtam, hogy nincs nagyobb baj, mert egy fiatal hölgy mosolyogva jött elénk, — bár ruhája véres volt. Este az autó­pályán öt kocsi egymásba szaladt. Férjével ült elöl, húga, aki a hátsó ülésen aludt, az ülésbe ütötte a fejét, homlokán felszakadt a bőr, de nagyobb sérülés nem történt. Nincs senki ismerősünk ebben a városban, mondotta, de egyszer a Csendes Hegyen lelkigyakorlatot végeztem, ezért telefonáltam. Az operáció után a húga megkérdezte: tudnék-e kölcsönözni neki egy szentolvasót. Az enyémet adtam neki, tartsa meg em­lékben. A legtöbb lelkigyakorlatozó a nyári hónapokban jön. Két és fél hónapon keresztül én is eléggé le voltam foglalva, csaknem egyiket tartottam a másik után. Októberben egyik páter megkért, hogy helyettesítsem plébániáján, amíg ő egyik osztálytársával Hongkongot és Kínát járja. Nemcsak hétvégi kisegítésről lenne szó, mondotta. Szíve­sen venné, ha ott tölteném az egész hónapot, akkor egy apáca és néhány buzgó híve naponta részt vehetne a szentmisén. Mivel még nem volt vakációm, most bepótolhat­nám: két hét pihenés, utána pedig elvégezhetném évi lelkigyakorlatomat. A plébános írásban hagyta hátra az utasításokat a miserendről, s arról, hogy mi­kor van szentségi áldás, rózsafüzér és a Mária-légió találkozója. Kocsiját is használ­hatom, mondotta. Kicsit körülményes a régi Volkswagen beindítása, de neki sikerülni szokott. Azelőtt a katekistájának kellett megtolni, de most már elég, ha ringatom jobbra-balra, mint a polyásokat a babakocsiban, s utána indítok. Ki is próbáltam egy- szer-kétszer, de nem találtam olyan egyszerűnek, mint ahogy mondotta. Egy hónapos vakációmon roppantul élveztem, hogy nem kellett mosnom a fehérneműmet, idehaza ugyanis magunk mossuk és vasaljuk a ruhánkat. Rab Pál SJ P. 0. Box 130 Changhua 50099 Taiwan — ROC 4" (Lapzártakor érkezett) A Fülöp-szigetekre december 9-én érkeztem meg. A londoni köd és az elég hűvös búcsúztatás után (0° C volt) a manilai fogadtatás annál „melegebb“: -j- 27 0 C és eső. Azóta megszoktam az időjárást (már amennyire ez lehetséges 3 hónap alatt), de az elején nagyon furcsa volt állandóan nedves-izzadtnak lenni. Ez az állandó páratar­talom miatt van, amely úgy 90 százalék körül mozog. 86

Next

/
Thumbnails
Contents