Szolgálat 76. (1987)

Tanulmányok - Németh József: A tanítványok Jézus iskolájában

mennek vele az úton, képezik társaságát. Első állomásuk Galilea lesz, ahol Jézusnál második otthonra találnak. A feltámadás után Jézus megint Galileába megy előttük (földrajzi és teológiai értelemben), és ide hívja őket: régi és mégis új hazájába, otthonába, hogy legyenek vele (Mk 16,7). Galileában tanulják meg az Isten országa életmódját. Amikor aztán innen Jézussal Jeruzsálembe mennek, egészen más értelemben tárulnak fel előttük Isten országának titkai, mint ahogyan azt kortársaikkal együtt várták és kívánták. A titok kibontakozásában döntő szerepet játszik Jézus sorsa. Számára az üldözés, a halálos ítélet, a keresztrefeszítés nem volt váratlan katasztrófa, de tudatos kihívás, provokáció sem, hanem a helyzetből következő, szükségszerű fejlemény. Izrael népének mélyreható megújulása, megtérése, amit a Szentírás új gondolkodásnak nevez, csak a legsúlyosabb konfliktusok vállalásával volt megvalósítható. Ilyen körülmények között számolni kellett a halálos büntetéssel is.

Az Isten országa titkához vezető úton három állomás, három mérföldkő van: a kezdetén Fülöp Cezáreájában (Mk 8,31-33); a Galileába való érkezésnél (Mk 9,30-32) és Jeruzsálem határa előtt (Mk 10,32-34). Mind a három állomásnál Jézus megjövendöli szenvedését és bevezeti tanítványait egy-egy új magatartás kívánalmaiba. Épp ezért a három állomást három osztálynak is nevezhetjük, más és más tananyaggal.

I. A Jézussal való együttlét kezdő osztályának tananyaga: A szenvedés elengedhetetlenül szükséges a megújuláshoz, a megváltáshoz

Minden kezdet nehéz. Mindenért meg kell fizetni a tandíjat. A tanítvány számára, aki mesterével együtt úton van, a kezdő osztály legnehezebb tantárgya az, hogy megértse (s itt van az új gondolkodás, a megtérés): „az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad“ (Mk 8,31). Ez a „kell“ olyan mint egy filozófiai princípium, matematikai axióma. Nehéz felfogni, mert az értelem (nous) és a szív (kardia) a „fel-fogás“ és „el-fogadás“ orgánuma, feldolgozó, megemésztő eszköze (vö. Lk 7,17-23). Jézus feltámadása után még mindig erről a „kell“-ről, elengedhetetlen szükségességről beszél nekik az emmauszi úton. Fejtegeti Mózestől és a prófétáktól kezdve az írásokat és vezeti őket az üdvösségtörténeten keresztül (= diérméneusen; Lk 24,27). Fülöp Cezáreájától kezdve Jézus maga a tanító, a tanítás pedig az, ahogyan a kereszt és a feltámadás felé vezető úton megy előttük és előttünk — jövendő tanítványok előtt. Tanító módszere a párbeszéd és a példa.

Már a kezdet kezdetén feltűnik, hogy Jézus a tanítványt kiemeli a tömegből: „Kinek tartanak engem az emberek? ... Hát ti mit mondotok, ki vagyok?“ A tanítványok nevében Péter válaszol: „A Messiás vagy.“ — Bizonyára nem azért Péter, mert ö reagál a leggyorsabban. Azt sem mondhatjuk, hogy társai kifejezetten megbízták. Inkább arra keli gondolnunk, hogy Péternek voltak bizonyos fizikai és értelmi adottságai, melyekre a kegyelem építhetett.

6