Szolgálat 76. (1987)
Tanulmányok - Luc Aerens: Katekézis és megtérés
megismerkednek Jézus Krisztussal, s így valóban részt vesznek a hitoktatásban, s megértik, mit jelent a bűnbocsánat, mit jelent a szentáldozás. P. Roggmans, a Vatikán szakértője a mohamedánizmus kérdésében, legutóbbi belgiumi látogatásakor határozott választ adott: „Szó sem lehet arról, hogy egy fiatal muzulmán 21 éves kora előtt áttérjen a katolikus vallásra“ (Társadalmilag nincs elég önállósága). Ritkán, de az is előfordul, hogy a gyermeknek „követnie“ kell szüleit egy másik vallásba vagy szektába. Személyesen is találkoztam olyanokkal, akiknek szülei Jehova tanúi lettek. Meg kell mondanom: ezek a gyermekek pár hónap alatt teljesen átálltak szüleik vonalára. Ez a jelenség elgondolkodtathat minket is, mit jelent a „megtérés“, s miért tartjuk fontosnak, hogy családokat nyerjünk meg az Egyháznak. A megtérés pedagógiája Befejezésül érinteni szeretném azt a pontot is, amit a „megtérés pedagógiájának“ nevezhetnénk. Nem pedagógiai tanulmányt kívánok írni, csak rá akarok mutatni néhány súlypontra és megfontolásra, amelyekből számos katekéta merít, hogy gyakorlatilag előmozdíthassa a megtéréseket. Az előbb idézett példák már sejtetik ezeket a súlypontokat: résztvételt biztosító katekézis, élő liturgia, a szentségek felvételével lépést tartó lelkipásztorkodás. Ezek az elemek jobban fellelhetők a gyermekkorban, mint a serdülőknél. André Godin tanulmányait felhasználva, a következő elemeket emelhetjük ki a megtérés pedagógiájának megvilágítására: — Magával ragadó tanúságtétel: hozzuk kapcsolatba a fiatalokat hívő társaikkal és hívő felnőttekkel. — Az eddigi merev beállítottságok és attitűdök levetkőzése: ne kényszeresük a fiatalokat arra, hogy gyermekkori vallásosságuk foglyai maradjanak. Engedjük, hogy szakítsanak ezekkel, s kritikus szemmel reflektálhassanak eddigi magatartásukra. Tegyük lehetővé nekik, hogy „kételkedhessenek“ és kereshessenek; szabadon választhassanak, s érezzék, hogy az Egyház megkívánja a szabad, vissza-visszatérő döntést. — Történelmi tudat: fedeztessük fel a fiatalokkal a történelem értelmét! Tanulják meg, mi a terve Istennek népével. Találják meg saját „szent történelmüket“ annak a népnek a kebelében, amely keresi az igazságot és az életet. Ismerjék fel felelősségüket a hit továbbadásában a következő nemzedékek számára. — Nyíltság a szimbólumok felé: engedjük meg a fiataloknak, hogy teremtő módon fejezhessék ki életfelfogásukat és tegyük lehetővé, hogy szabadon és fokozatosan feltárulhasson előttük a Biblia valamint a liturgia nyelvezete. Mutassunk rá, hogy ők maguk is képesek megközelíteni a Kifejezhetetlent szimbolikus nyelven. Sok más egyéb között színdarabok, kqltemények, liturgiái jelenetek megrendezésével. 4 49