Szolgálat 76. (1987)

Tanulmányok - Fényesi Márk: Keresztény önnevelés

Isten szerető jelenlétében szeretetteljes figyelemmel akarjuk kiértékelni a napot, hogy életünket mindinkább vele élhessük.

Már a klasszikus irodalomban a hála szerepelt a lelkiismeret-vizsgálat első lépéseként. Gyakran csak felületesen végeztük el ezt a pontot: háttérbe szorult s szinte minden időnket, erőnket önmagunk vizsgálatára, a haladás illetve a hanyatlás felmérésére fordítottuk. Ezzel azonban gyöngült annak a meleg szerető légkörnek az ereje, ami tulajdonképpen minden lelki és pszichológiai változás alapfeltétele. Mert a hála akkor születik meg szívünkben, ha a másik jóságát, szeretetét megtapasztaljuk. Ezért sürgetik ma annyira a lelkiségi írók, hogy ne sajnáljunk időt szentelni a hálának, vagyis Isten irántunk való konkrét szeretetének megtapasztalására. Ha az egész lelkiismeret-vizsgálatra szánt idő csak evvel telne el, az sem lenne baj. A másik irántunk való jóságát látva önkéntelenül mi is jók akarunk lenni vele szemben. Ez indít arra, hogy teljes lélekkel azt tegyük, amit ő szeret! így kikerülhetjük azt a veszélyt is, hogy a lelkiismeret-vizsgálat beteges önmarcangolás vagy kicsinyes önteltség csapdájává váljék. A Másik áll a központban, aki annyira szeret engem.

A következő lépésnél hálatelt szívvel kérem az Úr kegyelmét, hogy az Ő szemével láthassam az elmúlt napot, az ő fénye teremtsen igaz képet életemről. így felkészülve szemlélem szerető figyelmességgel napom lefolyását (anélkül, hogy azonnal ítélkeznék): mi is történt velem, körülöttem, miattam... az egyes órákban ... különféle teendőim közepette ... az emberekhez való viszonyomban ... (Nyugodtan engedem, hogy tudatosuljanak az elmúlt nap élményei, érzései; talán csak most élem át igazán milyen öröm, félelem, nyugtalanság vagy megosztottság vezette tetteimet. Nem az a fontos, hogy teljes mérleget állítsak föl, hanem hogy kicsengjenek lelkemben a nap jelentősebb eseményei.)

Mindezt azután az Úrhoz viszem: megköszönöm ismét minden jóságát és bocsánatot kérek a „cserepekért“ valamint sebekért, amelyeket magamnak illetve másoknak okoztam. — Belé helyezett bizalommal vetek egy pillantást a következő napra.

A kiértékelés jelentős mozzanatát alkotja az ún. részleges lelkiismeret- vizsgálat. Különösképpen segít abban, hogy figyelmes szeretetünk konkrét formákat öltsön, ne maradjon puszta vágyakozás.

Vegyük az ismert példát. Valaki igen türelmetlen, „akaratlanul“ is föl- fortyan a legkisebb ellenállásra, lehurrogja a másikat, nem képes kivárni, ha kissé lassabban vagy ügyetlenebbül intézik dolgait stb. Mit ajánlottunk régebben az ilyennek? Vizsgálja meg, hogy valóban le akar-e szokni erről a hibájáról. Ha eltökélte magában, akkor figyelje meg, főleg milyen körülmények között veszíti el türelmét. Amikor egy bizonyos személlyel találkozik? Vagy amikor a gyermekek lármáznak? Reggel gondolja végig a napot, időzzön eme pontoknál, s határozza el, ma különösen ügyelni fog arra, hogy ezekben a pillanatokban is megőrizze nyugalmát. S főleg döntse el, milyen kisebb büntetést szab ki magára, ha mégis hibázik. Délben és este — az általános lelkiismeret-vizs41