Szolgálat 76. (1987)
Tanulmányok - Teleki Béla: Nevelési módszerek keresztény szemmel
Az édesanya újszülöttjével volt elfoglalva. Fölfigyelt hároméves Erzsikéjé- re, akit már néhányszor szokatlan helyzetben talált. A kislány gyakran játszott „látogatást a Jóistennél“. Semmi rendkívüli, mert a család komolyan vallásos volt. Néha azonban Erzsiké teljesen mozdulatlanul ült kisszékén. Az anya kérdésére, mit csinál, így válaszolt: Figyelek, akar-e velem a Jóisten beszélgetni! A csend ízlelgetésével fejlődik ki a gyermek „privátság-élménye és az önirányítás képessége — mondotta B. Grom (1981) pszichológus. — A belső tapasztalatokra ügyelve kifejlődik a sajátságosán vallásos tapasztalás képessége. A monológ imadialógussá alakul“. Ennek a fejlődésnek is megvannak a saját állomásai: A gyerek felfigyel olyan külső jelenségekre, mint a zaj, madárdal, virágillat, naplemente, fellegek ... Megcsodálja ezeket, majd álmélkodva észleli saját belső világa lüktetését: lélegzés, érzelmek ... Lassan képes lesz beszélgetni nevelőivel saját tapasztalatairól és érzelmeiről. Ezzel már elérte az imádság lépcsőjét, most már társaloghat az Úrral, mert megtapasztalhatja Istent. Iskolásaink elmélkedő képességét kiaknázhatjuk a hittanórán is: képmeditációt végzünk vagy a meghatározott bibliai szöveg felett csöndben, majd hangosan elmélkedünk, egy szent- vagy bibliai képhez zenét hallgatunk, az elmélkedés élményeit leíratjuk vagy lerajzoltatjuk stb. 4. Beszélgetés A beszélgetés különböző formái — családi beszélgetés, kérdezve kifejtő oktatás, oktató beszélgetés, vita, kerekasztal megbeszélés stb. — igen jelentősek a vallásos nevelésben. Eleven kicserélése ez a nézeteknek, az igazságok és magatartás-módok közvetítése. Elmélyülnek az ismeretek és megvilágosodnak az álláspontok, esetenkint helyesbül a magatartás is. A nevelő szívügye tehát, hogy mind a családban mind az osztályban jó hangulatot teremtsen a beszélgetéshez. Bár a nevelők általános meggyőződése, hogy neveltjeikkel jól kommunikálnak, a mérleg mégsem őket igazolja. Diákjaikhoz intézett kérdéseik 80 százaléka teljesen zárt és egyáltalán nem serkent beszélgetésre, 15 százaléka nyitott és mindössze 5 százaléka serkentő. Piaget (1932) és Kohlberg (1958) pszichológusok kutatásai alapján mondhatjuk, hogy kielégítő beszélgetés nélkül szinte elképzelhetetlen ifjúságunk erkölcsi nevelése. A gyermek és ifjú erkölcsi értékrendszere és ítélőképessége a nevelőkkel való párbeszéd és a társakkal történő viták során fejlődik és érik. Ha a termő beszélgetés elmarad, előfordulhat, hogy az egyébként jó családból származó és hittanra járó fiatalokból is hiányozni fog a „gerinc“. Bizonyos azonban, hogy a beszélgetés módszere külön művészet, nemigen szívjuk magunkba az anyatejjel. Segítségünkre siettek a szakemberek: H. Sommer, Grundkurs Lehrerfrage (1981); T. Gordon, T. E.T. Teacher Effectiveness 24
