Szolgálat 76. (1987)

Tanulmányok - Teleki Béla: Nevelési módszerek keresztény szemmel

két, a hívek könyörgésének szövegeit, és kijelölik az imádkozó személyeket is. Maguk díszítik fel az oltárt vagy az egész templomot. Begyakorolják a jelentékenyebb közös mozzanatokat, mint pl. a bevonulási, felajánlási és kivonulási körmenetet, a zsoltáréneket stb.

Magát a hittanórát is színessé, sőt izgalmassá teheti ez a módszer, különösen tapasztaltabb diákokkal, pl. harmadiktól felfelé. Ilyenkor kisebb csoportokra tagoljuk az osztályt. Kiosztjuk a feldolgozásra szánt tananyagot, ismertetjük az eljárásmódot és beindítjuk a munkát. Végül minden csoport közli saját eredményeit az osztályközösséggel.

Ugyanígy megszervezhetünk minden családi rendezvényt, kirándulást, vendégfogadást, de még a problémák megoldását is kereshetjük ezzel a módszerrel. így pl. az egyik családban „ütközött" a szülők és gyermekeik igénye. A szülők szerették volna, hogy együtt költse el a család a vacsorát, de éppen ekkor sugároztak izgalmas adást a tévében, amit a gyerekek minden áron nézni akartak. Ha szülői parancsra az asztalnál maradtak, morcosán tették. Ha vacsorájukkal a társalgóba vonultak, magukra maradtak a szülők az ebédlőben. Azt ne is említsük, hogy a gyerekek maguk után hagyták a tenyérokat az ételmaradékkal, ami anyjuk idegeit morzsolgatta. Nem mehetett így tovább, összeült a család, hogy megoldást keressen. Az apa közölte: szeretné, ha családjával együtt vacsorázhatna meghitt beszélgetés közepette. Az anya felpanaszolta: ha nem jönnek időben az asztalhoz, kihűl az étel. Ha viszont átvonulnak a társalgóba, utánnuk csak a rendetlenség marad. A gyerekek igénye, hogy az adást zavartalanul végignézhessék. Alapos mérlegelés után megállapodtak: Anyjuk kedvéért elfogadták a pontosságot. A gyerekek annyira áldozatosaknak bizonyultak, hogy készek voltak lemondani a tévénézésről az egész hét folyamán, de ezt a szülők sokallták, s attól is féltek, hogy lendületük alábbhagy és visszatér a huzavona. Ezért maguk ajánlották, hogy azon a két estén, amikor az apa nem lehet közöttük, nézzenek filmet. így a közös megegyezés hatására — lekerült a család napirendjéről a tévévita (T. Gordon 1976).

3. Csendes gyakorlatok

Talán nem is gondolunk arra, hogy a csend is lehet gyakorlat, sőt nevelési módszer. Általános véleményünk, hogy a gyerekek képtelenek nyugodtan ülni és csendben maradni. Ez tévedés! Edmund Gosse Father and Son c. művében (London 1958) közölte, hogyan jutott el ötéves korában az elmélkedő imához, hogyan kezdett el társalogni a láthatatlan Istennel. De a híres reformpedagó- gusnő, Maria Montessori II Segreto deli’ Infanzia (1958) c. munkája is igazolja hogy a 3—7 éves gyerekek már képesek meditálni, sőt igénylik a csendet. Montessori híres módszere a kicsinyekkel a „csend gyakorlása", amivel a gyerekek összpontosítanak a különböző neszekre, megtapasztalják testük jelenségeit (érverés, lélegzés, testmeleg...), felfigyelnek saját érzelmeikre és hangulataikra. A „csend gyakorlása" elvezet az elmélkedő imához.

23