Szolgálat 75. (1987)
Eszmék és események - Szenvedő Isten - szenvedő ember (Pánczél Gábor)
1) A Szentszék és Lengyelország diplomáciai kapcsolatainak hosszú története van; egyik legrégebbi nunciatúráról van szó. 2) E kapcsolatoknak nemzetközi jellegük van: nem a lengyel állam és a Vatikánállam, hanem a lengyel állam és a Szentszék közötti kapcsolatok felvételéről van szó, és ez az ország püspöki karával való kapcsolatok megszilárdulását is érinti. 3) Lengyelországban a katolikusok a lakosság túlnyomó többségét alkotják, ezért természetszerűnek tűnik, hogy a Szentszék diplomáciai kapcsolatot létesítsen egy katolikus országgal. E kapcsolat hiánya a nemzet kárára van. Végül idézzünk a pápa repülőtéri búcsúbeszédéből : „Egyszer ezt mondottam: Lengyelország a nehéz kihívás hazája. Ez a kihívás jellemzi történelmünk menetét, ez határozza meg Lengyelország helyét a nemzetek családjában, Európáiban és az egész földön. A Zsinat szavaival azt mondanám, hogy hazánknak a nemzetek együttesével azon kell fáradoznia, hogy az emberek élete Lengyelországban egyre emberibbé, egyre emberhez méltóbbá váljék." A Szentatya szerint e folyamathoz az irányelveket megtaláljuk XXIII. János „Pacem ín terris“ körlevelében is, amely a következőkben jelöli meg a béke alapját képező alapvető jogokat: jog az igazsághoz, a szabadsághoz, az igazságossághoz és a szeretőihez. Valamennyi megfelel az ember természetének és személyi méltóságának. Ezek minden igazi haladás feltételei, nemcsak a lelki, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődésé is. — Végül a Pápa megismételte VI. Pál szavait: „A virágzó és boldog Lengyelország a béke és az európai nemzetek jó együttműködésének érdeke. Ez az én jókívánságom most búcsúzásomkor." Sz. F. SZENVEDŐ ISTEN - SZENVEDŐ EMBER A szenvedéselmélet - kétségtelenül - a teológia egyik legnehezebb, ugyanakkor a legszebb igazságokat rejtegető tanítása. A mártírium az a földi s ugyanakkor transzcendentális mező, ahol az emberré lett Isten és a fölmagasztosuló ember — részben — azonossá válik. Hittudományi szaknyelven abszurditás azonosulást emlegetni Isten és ember között, de a misztérium nemcsak csodát jelent, hanem bizonyos korlátlanságot is, s ezt a költők és az apostolok tudták a legjobban. Példaanyagunk forrása éppen ezért a Szentírás és a költészet, mert mindkettőt látnokok hozták létre. Erre tanít a legnagyobb látnok, Dániel: „Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, miiint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok (Dán 12,3). , Kiindulópontunk a következő tétel: Isten nem csupán az emberek fölött álló világszellem, hanem az emberben is élő, az embert szerető s vele azono62
