Szolgálat 74. (1987)

Tanulmányok - Németh József: Tanúskodnak egy másik világról

emberek (Prugg Verlag, 1981) közölte. így csak pár sorban emlékeztetünk élet- körülményeikre. Szükségesnek láttuk felidézni példájukat, kiemelni néhány vonást egyéniségükből, írásaikból, hiszen a szó szoros értelmében kortársainkról van szó, akik hihetetlenül nehéz, pogány és szekularizált körülmények között élték hitüket, s vallották meg Istenbe vetett reményüket.

I. Edith Stein: filozófusnő és vértanú

1. Még száz éve sincs, hogy Boroszlóban meglátta a napvilágot (1891. okt.

12.). Szülei hívő zsidók, s bár tőlük csak szép és nemes intelmet kap, hamarosan felhagy vallása gyakorlásával, sőt 13 éves korában már ateistának vallja magát. Egyetemi tanulmányai alatt erősen foglalkoztatják társadalmi kérdések és a nők egyenjogúsága: keresi az igazságot. Husserl és Scheler filozófusok eszméi kezdik visszavezetni Istenhez, de az igazi lökést — emberi oldalról — barátai élő példája és Avilai Szent Teréz olvasása adja meg. Mélyen megrendítette például az, hogy micsoda hittel viselte el Reinach özvegye férje halálát, aki Husserl asszisztense volt, s az első világháború áldozata lett.

1922-ben, 31 éves korában katolizál. Filozófiát tanít Speyerben és Münster- ben. Rendkívüli képességeit, megjelent könyveit elismerik, de mégsem teheti le a magántanári habilitációt, mert nő, s mert zsidó. Mindvégig népéhez tartozónak vallja magát, de egyszersmind olyannak, aki megtalálta a Messiást. Hitler hatalomátvétele után, 1933-ban elbocsátják állásából.

Kivándorolhatna Dél-Amerikába, de inkább a Karmelt választja. Régi vágyát valósítja meg e lépéssel, ugyaniakkor szándéka, ha kell, életét áldozni népéért. Elöljárói mégis megpróbálják megmenteni: 1938-ban Hollandiába küldik át. Látszólag menedéket is talál: pár évig megkímélik Hitler csapatai a zsidó származású katolikus papokat és szerzeteseket. De amikor a Holland Püspöki Kar körlevélben emeli föl szavát a zsidók üldözése ellen, a nácik levetik az álarcot. 1942. augusztus másodikán a Gestapo Teréz Benedicta nővért is elhurcolja, s 9-én Auschwitzban, gázkamrában kioltja életét.

2. Emlékét — a Szolgálat felkérésére — Elisabeth Nicola, aacheni tanárnő, aki egy évig egy fedél alatt élt Edith Steinnel, így foglalja össze: „Nem filozófiai teljesítményeit akarom most ismertetni: emlékeim Edith Stein személyiségéhez kapcsolódnak. Münsterben ismertem meg, tanulmányaim folyamán. 1932- ben a Collegium Marianumban laktam, egy szobában egyik barátnőmmel. A nyári szemeszter elején terjedt el a hír: Edith Stein házunkba fog költözni. Pontosan azonban még nem tudtuk felmérni és értékelni, ki rejlik a név mögött, amely nem volt ismeretlen körünkben, mert a tél folyamán értékes, szép előadást tartott Münsterben. Hamarosan megtapasztaltuk személyiségének varázserejét. Őszintén állítom, hogy ismerőseim közül később sem gyakorolt rám senki olyan mély hatást, mint ő. Most is elevenen állnak előttem főbb vonásai: csendes és összeszedett személyiségéből mélységes harmónia áradt. Éber volt, jóságos, szeretetteljes és feltűnően szerény. Mi, hallgatók meg is csodáltuk igénytelen és egyszerű öltözetét. Lakásra és kosztra sem támasztott különö48