Szolgálat 74. (1987)
Tanulmányok - Németh József: Tanúskodnak egy másik világról
Testbe zárt a lélek, de a lélek révén áll fenn a test; a keresztények Is a világ börtönében töltik életüket, de általuk áll fenn a világ. Halhatatlan lélek lakik halandó testben; a keresztények is e hervadékony világban élnek, de égi hervadhatatlanságot remélnek. Az étel és ital dolgában sanyargatott lélek megnemesedik; a keresztényeket is megsanyargatják, de egyre többen lesznek. Isten oly fontos őrhelyre állította őket, hogy megfutamodniuk nem szabad. Németh József TANÚSKODNAK EGY MÁSIK VILÁGRÓL Hosszasan vitatkozhatnánk a kérdésről: Mennyiiben tekinthető szekularizáltnak a hitleri, náci világ? Isten neve, „a germánok istene" elég gyakran felhangzott, ott volt az SS-katonák övén is. De hívőbbé, természetfeletti,bbé alakította-e ez Hitler követőinek mindennapi életét? Ellenkezőleg: porhintés volt, csak látszat-vallásosság. A gyakorlatban az erő, az erőszak, a hatalom és a terror uralkodott, s milliók estek az emberi gőg és őrület áldozatául. Hitler és társai pusztán evilági, azaz szekularizált világot akartak felépíteni: egyedül a faj és a vér erejéből remélték a megváltást. Akik valóban hittek Istenben, gúny és kipellen- gérezés tárgyai lettek, pusztulniuk kellett, mert szerintük gyengék és méltatlanok voltak a megmaradásra. S jaj volt annak, akii kétségbe merte vonni a „felsóbbrendű ember“ mítoszát: menthetetlenül bezárult mögötte a koncentrációs táborok kapuja. Vagy talán mégsem „menthetetlenül“ adták életüket ezrek és ezrek Krisztus és az embertestvér szeretetéért? Igen, hisszük, mert Beléje vetették bizalmukat, örök életet nyertek, s Vele együtt dicsérik az Atyát s könyörögnek a Lélek erejéért számunkra is. Az evilági hatalmak előtt vereséget szenvedtek, de Isten megdicsőítette őket. Ennek a hitnek adott kifejezést II. János Pál pápa legutóbbi NSZK-ban végzett látogatása. Már a látogatás mottója is ezt tükrözte: A hit tanúi. A kimagasló esemény középpontjában ugyanis két boldoggá avatás állt. Május elsején, Kölnben a zsidó származású neves filozófusnőt, Edith Steint, rendi nevén: Keresztről nevezett Teréz Benedicta karmelita nővért állította számunkra példaképül, május harmadikán pedig München apostolát, a rendíthetetlen P. Rupert Mayer jezsuita atyát nyilvánította boldoggá. Mindketten végsőkig menő következetességgel tanúskodtak arról, hogy ezen a földön az egymás iránti szeretet a legfőbb érték, viszont ennek igazi, megrendíthetetlen alapját csak a Jézus Krisztusban magát kinyilatkoztató Isten képes biztosítani. Hitükért készek voltak mindent feláldozni. Edith Stein életének körvonalait már megrajzoltuk 19. számunkban (Szolgálat, 1973/3), s Rupert Mayer pályafutását a Szolgálat melléklete, a Sugárzó 47
