Szolgálat 74. (1987)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A keresztény a szekularizált Japánban
dott lelkészi tevékenységformáknak, miint pl. a prédikáoió, misézés, gyóntatás. Egész életével pap, nem ennek bizonyos töredékeivel. Az ilyen papii lelkiségre és egyéniségre épülhet az Egyház, sőt az emberiség jövője is. IRODALOM-. Thomas J. Peters/Robert H. Waterman: In Search of Excellence. Warner Books, New York 1984. Patrick McCaslin/Michael G. Lawler: Sacrament of Service. Paulist Press, New York/ Mahwah 1986. Nemeshegyi Péter A KERESZTÉNY A SZEKULARIZÁLT JAPÁNBAN Kereszténynek lenni Japánban nem könnyű. Sohasem volt az. Sőt, a nem szekularizált régi Japánban sokkal nehezebb volt a keresztény élete, mint ma. Több mint kétszázötven éven át, 1615-től 1873-ig halálbüntetés mellett tilos volt kereszténynek lenni. És mégis voltak keresztények! Tavalyelőtt látogattam meg a Nagaszaki közelében, Ómura városkában kivégzett vértanúk sírjait. Bár tilos volt kereszténynek lenni, de az Ómura környéki szegény parasztemberek titokban élték — és adták tovább gyermekeiknek — hitüket. Papjuk nem volt, mert valamennyit kivégezték vagy kikergették az országiból; így nem volt miséjük sem. De rejtve buzgón együtt imádkoztak és maguk keresztelték gyerekeiket. Egy nap azonban, 1658-ban, egyikük benn járt Nagaszaki városában és itókázás közben kikottyantotta, hogy az ő vidékükön még sokan tartják Krisztus hitét. Meghallotta ezt egy besúgó és azonnal rajtuk ütött a rendőrség. Több mint kétszáz férfit, asszonyt, gyereket lefejeztek. A hóhérok a fej nélküli testeket egy helyen, a levágott fejeket pedig egy húszpercnyi járásra levő másik helyre temették, „nehogy feltámadjanak“. De semmi emberi erő nem gátolhatja a vértanúk életét. Most Krisztussal élnek és három szép bronzszobor idézi fel áldozatuk emlékét: egy-egy térdelve imádkozó keresztényt ábrázoló szobor a két temetőhelyen és egy nagy dombormű a volt vesztőhelyen. Az ezeket a helyeket látogató sok zarándok élő bizonyíték arra, hogy most is termékeny mag a vértanúk vére. 1873-ban megadták Japánban a vallásszabadságot és a néhány évvel előbb elfogott, börtönben sínylődő Nagaszaki környéki keresztények visszatérhettek falujukba. A minden nyomástól mentes, teljes vallásszabadság a második világháború után, 1945-ben köszöntött be. így ma is nehéz ugyan Japánban kereszténynek lenni, de egészen más okok miatt, mint azelőtt. A vallásszabadság jelenleg száz százalékos. Minden vallási felekezet szabadon működhet. Minden állami ellenőrzés nélkül tarthatja összejöveteleit, nevezheti ki vagy választhatja meg vezetőit. Könyveket, folyóiratokat adhat ki. Nevelheti iskoláiban a 40
