Szolgálat 74. (1987)
Tanulmányok - Teleki Béla: Papi lelkiség a szekularizált világban
letek! Úgy küldetek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé... s hirdessétek: Közei van hozzátok az Isten országa“ (Lk 10,3-9). Krisztus mozgékony hithirdetésről, útról és a házak látogatásáról beszól. A kormányzás sem jelentheti: ülök a trónon (íróasztalom mögött a karosszékben) és intézem az egyházközség ügyeit. A jézusii kormányzás mást jelent: „bejárta egész Gálileát“ (Lk 4,23). „Csapatostul kísérték Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Judeából és a Jordánon túlról“ (Lk 4,25). A kormányzás tehát „járás“: helyszíni ügyintézés. Ugyanakkor közösségi („csapatostul kísérték“) intézkedés: együtt, a különböző területek és munkakörök képviselőivel karöltve történik. Saját hatalmát ruházta át az Úr Krisztus a papokra a szenteléssel. Ezzel küldi őket munkára (Lk 9,1-22). Úgy kell gyakorolniuk, ahogy azt Jézus tette, hisz ezért tart velük (Mt 28,18-20). A téves papi lelkiség alapja, ős a lelkűiét biztos megcsonkításához vezet, ha hatalmát a pap tulajdoniként kezeli, birtokolja, ül rajta. Nem azért kapja, hogy valami babérkoszorúként őrizgesse. Adja tovább, ossza meg! Illetve, a krisztusi hatalom nem magántulajdon, hanem viszony és kapcsolat. A felszentelt papok kapták ugyan, de az Egyház javára. Közösségteremtésre. Nem mások feletti uralkodás, hanem Isten népének szolgálata. Ne legyen tehát negatív hatalom, amely elnyom, hanem pozitív, amely fölemel, összegyűjt, megerősít és megszentel. Alkotó kritikát gyakorló, elismerő, megbízó-felhatal- mazó, tisztító, felismerésre segítő hatalom, amint azt Jézus bemutatja az em- mauszi tanítványok esetében (Lk 24,13-33). Az így értelmezett hatalom alapja annak a tekintélynek, amely a lelkipásztort övezi. Hamis lelkiség fakadna abból, ha a papi tekintélyt státusjelvényként, külső valóságként fognánk fel, amit ráakasztunk a személyre. Nem az állás, nem a reverenda, nem a papiak adja a tekintélyt, hanem belső valóság, Isten ereje és dicsőségének fénye a megkeresztelt emberben, az egyházi közösségben. Minél hatásosabban képviseli a pap Isten erejét és dicsőségét, minél erőteljesebben árasztja ezt Isten népére és a világra, annál nagyobb a tekintélye a szekularizált világban is. A felszentelt papi lelkiség tehát a gyengék ereje: a keresztény alap- közösségekben és a közös cselekvésben virágzik. De ugyanakkor az erősek ereje: átfogó dialógust képez az Egyház és a világ között; széleskörű felelősségteljes döntésre vonja össze a fiatalokat és öregeket, magánosakat és családosakat, hívőket és hitetleneket. II. A papi lelkiség alaptulajdonságai „A modern városnak, amelyben a szent iránti érzékenység feltűnően megfogyatkozott, olyan emberekre van szüksége, akiket áthatott a hit és a szeretet“ — mondotta II. János Pál 25.000 szerzetes előtt a Szent Péter Bazilikában, 1987. február 2-án. Az ilyen emberek fejlődőképes hittel, átölelő szeretettel rendelkeznek, illetve állandó dialógusban állnak Istennel és mélyen reflektálnak az életre. 35
