Szolgálat 74. (1987)

Tanulmányok - Godfried Danneels: A „szekularizált“ Európa evangelizálása

V. Korunk lázas keresése

Mindaz, amit elmondottunk, nem jelenti azt, hogy egyáltalán semmifajta „vallásosság“ sincs földrészünkön. Ellenkezőleg: Európa vallásos lázban ég. Egyesek, s nem ok nélkül, a vallásosság visszatértéről beszélnek. Helyesebb lenne újraéledést mondani, mert vallásos érzelem sohasem hiányzott teljesen a társadalomból. „A XX. század ugyanis .vallásosan' éli laikus életét: Fény, Értelem, Tudomány! És forradalmi hitét: Haladás, Igazság, Szabadság!“ Ezenfelül nem egy „vallásos“ jelenséggel találkozunk: (a hagyományos vallások hanyatlása ugyanis eléggé újkeletű) mindenfelől (keletről és máshonnan) „új bölcsesség" hullámai jönnek. Hemzsegnek a szekták, „elektronikus egyházak“ születnek, hódít a horoszkóp, az asztrológia s az okkultizmus divatja; kapósak a legprimitívebb zenei (Woodstock) és sportszerű „kommuniók“; terjed a test pogány kultusza, stb.

A kereszténységen belül azonban komoly törekvések jelentkeznek. Gondoljunk csak Taizére, az „egység parabolájára“, a karizmatikus és más megújulási mozgalmakra, amelyek — gyakran a szerzetes közösségek mintájára - a legkülönbözőbb korú és rangú egyéneket fűzik egybe. Új szerzetesrendek születnek; feltűnő, hogy hány világi tanul teológiát, s a lelkigyakorlatos házak képtelenek befogadni minden jelentkezőt... S a pápa látogatásai hatalmas tömegeket mozgatnak meg; hívőket és hitetleneket egyaránt.

Láthatjuk az eddigi bálványok bukását is: a tudomány és a haladás elveszítette dicsfényét, eszközként kezdik kezelni őket, amelyekkel az ember jót és rosszat egyaránt elkövethet, templomokat és sírhalmokat egyaránt megtölthet. Igen sok kortársunkat „életundor“ (taedium vitae) kísért; a fiatalok várják, hogy jöjjön valaki, aki feltárja előttük az élet értelmét. Egyre jobban látjuk, hogy nem a nagy politikai ideológiák, sem pedig a nagy történelmi események „elvei“ és eszményei adnak feleletet az ember mélyéből feltörő kérdésekre, és nem ezek szolgáltatnak értelmet a szenvedés és halál örök misztériumára. Egyedül a vallás képes felelni ezekre az elvárásokra, s csak ő oldhatja meg ezeket a problémákat, mivel kizárólag ő képes átfogni az emberi lét s rendeltetés teljességét“ (L. Moulin).

VI. A szektáktól hemzsegő földrész

Kontinensünk ürességét sok jelentkező próbálja kitölteni. Többek között — mint már utaltunk rá — Európában és a két Amerikában hemzsegnek a szekták. Ezt a tényt nem hagyhatják figyelmen kívül azok, akikre az evangeiizálás felelőssége hárul. A szekták ugyanazon a talajon burjánzanak, amelyiknek az evangélium egészséges magját kellene befogadnia.

Ezzel kapcsolatban — sajnos — csak néhány gondolatot taglalhatunk e szűkre szabott előadásban.

Miért 'inkább a szektákat keresik sokan az egyház helyett?

L. Moulin a következőképpen foglalja össze gondolatait: „Az élet értelmét s a biztonságot keresők számára az egyházak túl racionálisak, túlságosan be25