Szolgálat 74. (1987)
Tanulmányok - Godfried Danneels: A „szekularizált“ Európa evangelizálása
Godfried Danneels A „SZEKULARIZÁLT“ EURÓPA EVANGELIZÁLÁSA Az európai püspökök VI. szimpozionját előkészítő megbeszélések csaknem egyöntetűen megállapították, hogy a „szekularizáció“, a „szekularizálni“ fogalmak semmiképpen sem egyértelműek, nincsenek pontosan körülhatárolva, éppen ezért — mint kulcsszavak — nem alkalmasak Európa jelenlegi vallási helyzetének tanulmányozására. Néha pusztán leíró, semleges jellegűek, máskor meg az elkereszténytelenedés okait nevezik meg velük. A szekularizáció egyrészt jogosnak és üdvösnek tekinthető (vö. GS 36,2; 41,2), amennyiben „minden teremtmény és minden esemény benső törvényeit kutatja, amelyek a dolgokat bizonyos autonómiával irányítják ..." (Evangeli'i nuntiandi 55). Mint „sze- kuiarizmus" azonban nem fér össze a keresztény hittel, mert: „Úgy képzeli el a világot, hogy benne minden önmagában hordja magyarázatát, anélkül, hogy föltételezni kellene Isten létét. Isten tehát fölösleges, és csak tehertételt jelent“ (uo.). Ezért tettük idézőjelbe előadásunk címében a kifejezést, s a következőkben mindenekelőtt az európai vallási helyzet tárgyilagos leírására törekszünk. ELSŐ RÉSZ: A VALLÁSI HELYZET EURÓPÁBAN Ne feledjük, hogy éppen a vallás helyzetét illetően jelentős különbségek vannak Európa egyes részei (pl. Kelet-és Nyugat-Európa) között. Ennek ellenére létezik egy egész sor közös érték és értéktelenség az európai kultúrában. Ebből következik, hogy általános akadályok merülnek fel az evangelizálás területén, de pozitív pontok és előjelek is a befogadására. Az európai helyzet egyik sajátossága (az Atlanti-óceántól az Uráfig) a „kereszténység utáni szellem“ (post-chrétienté). Az evangelizálás tehát ezen a földrészen „második evangelizálás“ lesz, amely — szemben a fiatal népek többségénél alkalmazott „első evangelizálással“ — az ateizmussal vagy az agnosz- tioizmussal találkozik. A még nem keresztény országokkal ellentétben Európa nagyrészt Istentől távol, sőt Isten elméleti és gyakorlati tagadásában él, s ez a tény nincs következmények nélkül az evangelizálásra, annak módszereire és felépítésére. I. A különféle ateizmusok Európában az evangeiizálásnak számolnia kell azzal a ténnyel, hogy életünkből hiányzik az Isten, hogy az elméleti vagy a praktikus materializmus nyomot hagyott a hagyományosan keresztény vidékek életében sőt minden egyes hívőben is. Az ateizmusnak azonban különböző válfajai vannak, s az öregedés, a korrózió jeleit te magán Viseli, jóllehet ezt ritkán látják s még ritkábban ismerik el. 19
