Szolgálat 74. (1987)
Tanulmányok - Waigand József: A szekularizált világban élő keresztény egyház
A második példa tartalmi meggondolásokra utal. A profán világ egyik legfőbb jellemzője a relativitás tudatosítása. A történelemtudomány, a lélektan és a szociológia alaposan hozzájárultak ehhez a fejlődéshez. De pontosan itt nyílik meg a vallásos hit igazi esélye. — A tapasztalati tudományok mindent oksági összefüggésekre vezetnek vissza, és nem ismerik az ember személyi felelősségének a fogalmát. Ezzel egyértelműen bizonyítják az emberi transzcendens meggyőződés szükségességét. A gyermeknevelés példájával élve: Teljesen világos, hogy egy mohamedán világban nevelt ember saját gyermekeit más elvek alapján neveli, mint az, aki keresztény világnézetben nőtt fel. De mindkettőnek, akkor is ha szociológiailag felvilágosult emberekről van szó, döntenie kell a nevelés konkrét lépéseiről, éspedig anélkül, hogy megvárná a világnézetek és a szociológiai irányzatok küzdelmének végeredményeit. Hiszen mindenki, akii a fiatal fejlődő embernek igazi javát akarja, a nevelés tartalmát vagy a társadalmakban uralkodó különböző, tehát viszonylagos felfogásokból meríti, vagy a véletlenre bízza, vagy pedig szilárd meggyőződéséből vezeti le. És ebben a döntésben semmiféle profán racionalitás nem segít neki — itt csak a hit biztonsága mutat irányt. — A szekularizált világ legdrámaibb kihívása a keresztény ember számára tartalmilag abban áll, hogy meg kell okolnia, miért az ő válasza a jobb. (1) P. M. Zulehner: „Leutereligion“. Eine neue Gestalt des Christentums auf dem Weg durch die 80-er Jahre? Wien 1982, 58. o. (2) PI. F. X. Kaufmann, W. Kerber, P. M. Zulehner: Ethos und Religion bei Führungskräften. München 1986. (3) Vö. M. Prisching: Gesellschaftliche Krisen: eine soziologische Analyse ihrer Typen, Bedingungen und Folgen. Wien, Köln, Graz 1986. (4) M. Weber: Gesammelte Aufsätze zur Wissenschaftslehre. Tübingen 1968, 3. kiadás, 593—594. o. (5) K. Rahner: Ober die heilsgeschichtliche Bedeutung des einzelnen in der Kirche. In: K. Rahner: Sendung und Gnade. Beiträge zur Pastoraltheologie. Innsbruck. Wien, München, 1966, 110. o. Waigand József A SZEKULARIZÁLT VILÁGBAN ÉLŐ EGYHÁZ Előre bocsátom: egyházon nemcsak a római katolikus egyházat értem, de a testvér-egyházak közösségét is, hiszen Krisztusról egyformán kell tanúságot tennünk ebben a mai világiban. Tanulmányomat három pontba foglalom össze: 1.) A szekularizmus, mint világjelenség. - 2.) A keresztény hívek szerepe a szekularizált világban. — 3.) A hivatalos egyház és a szekularizált világ viszonya. Ez a kis tanulmány főleg Európára vonatkozik. Magától értetődik viszont, hogy cikkem forrásai elsősorban hazaiak: saját tapasztalataimon kívül nagyon 10
