Szolgálat 73. (1987)
Az egyház szava - Aranyszájú Szent János a világiak felelősségéről
korholt az Úr, mert nem kamatoztatta a rá bízott talentumot. Mire jó tehát, testvérem, ha böjtölsz, megtagadod magad és siratod bűneidet? Ha mindezek mellett haszontalan vagy embertársaidnak, akkor cselekedeteidben nincs megosztottság?“ (Homilia 25,3-4 in 1Kor). Aranyszájú Szent János nemcsak általánosságban hívja fel a keresztény figyelmét arra, hogy Krisztussal egyesült életének lényege az apostolkodás. Konkrét példákkal is szolgál, hogyan valósíthatjuk meg azt. A vidéki jómódú birtokos és családapa számára is ecseteli az igazi hithirdető magatartását: „Fürdőket és kereskedéseket építesz a falvakban? A városok laza erkölcsét vezeted be vidéken, megrontod a parasztokat, s ennek az lesz a szükség- szerű következménye, hogy féktelenekké válnak. A múlandó népszerűség keresésével saját érdekeid ellen dolgozol. Ehelyett inkább törekedjél arra, hogy kereszténységre térítsed a falusiakat, ha még pogányok, vagy gyarapítsad őket erényekben, ha már hozzánk tartoznak. De hogyan javíthatsz életükön, ha továbbra is látják, hogy elhanyagolod lelkűk sorsát? Építs fürdők helyett templomokat! Egyetlen birtok se maradjon templom nélkül! Ne mondd, hogy van már templom a szomszéd faluban! Legyen a te birtokodon! Ezenfelül gondoskodj arról, hogy megélhessen a hitoktató, a diakónus és az egész papi közösség! Úgy törődj evvel az egyházzal, mintha saját lányodnak adnál hozományt. így lesz áldás számodra a falu. Ha a császár kérné tőled, hogy építs neki házat — mégha csak egy éjszakára is — nem sietnél eleget tenni kérésének? Ne adj tehát kevesebbet Istennek mint a császárnak! Túl költségesnek találod a vállalkozást? Ne nézd az áldozatot: minden későbbi termésnek te veted meg az alapját. Neked lesz köszönhető, ha hitújoncok lesznek a szomszéd falvakban" (Homilia 18,4-5 in Ac). „Kedveseim, tanuljátok meg leckémet, és hazatérve terítsetek két asztalt: az egyik legyen az élelemé, másik a lélek táplálékáé. A férj ismételje a kapott tanítást, az ő szájából hallja a felesége, értsék meg gyermekei, de szolgái se legyenek megfosztva a jó hírtől. Tegyétek templommá házatokat, mert számon kérik tőletek gyermekeitek és szolgáitok lelki üdvét. Amint mi felelni fogunk a ti léketekért, úgy felei majd mindenikötök rabszolgája, felesége és gyermekei lelki üdvéért“ (Sermo 6,2 in Gn). „Kényeztessük tagjainkat, és ne nyugtalankodjunk Krisztus tagjai miatt? Nemde borzalmas dolog lenne, ha valaki látná, hogy elrohad a húsa s nem törődne vele? Bizonyára nem néznéd tétlenül, ha egyik rabszolgád vagy szamarad egyik testrésze üszkösödni kezdene. De amikor látod, hogy Krisztus testét támadja meg a betegség, futva mész el mellette?“ (Homilia 44,4, 1Cor) „Nem nehéz annak kiszolgáltatni a szentségeket, aki helyes oktatást kapott és aki hisz. De micsoda munka és bölcsesség szükséges akkor, ha hitetleneket kell tanítani és téríteni“ (Homilia 6,31 in 1Cor). „Ma nem győztem meg hallgatómat? Lehetséges, hogy sikerül holnap, holnapután, négy nap múlva vagy valamikor. A halász, aki egész nap hiába vetette ki hálóját, néha este fog halat, vagy éppen akkor, amikor már indulni 69