Szolgálat 73. (1987)

Tanulmányok - Francoise Tailleur: A világiak a II. Vatikáni Zsinat után

munkásokat. Felkelti felelősségérzetüket és kialakít körükben — soraikból — egy apostolcsoportot. Megszületik a híres JOC (= Jeunesse Ouvriére Chré- tienne), a keresztény ifjúmunkás mozgalom. Később az 'ifjúság apostoli mozgalma szétágazik: a falusi és az egyetemi ifjúság körében is elterjed. Az új tapasztalat egyáltalán nem a bégetó nyájé! Az uralkodó egyháztan próbálja igazolni ezt a valóságot; keresi a „tanulékony nyáj“ új tapasztalatának teológiai megfogalmazását. Hogyan lehet megalapozni a világiaknak ezt a missziós tevékenységét? Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy a hivatalos szövegek a világiak mandátumáról, megbízatásáról beszéltek: „A katolikus akció a világiak szervezett részvétele az Egyház hierarchikus apostolságában.“

Ez a missziós megbízatás kezdetben kielégíthette azokat, akik teljes erővel keresték önazonosságukat. Ott, ahol hiányzik a pap vagy távol van a püspök, a világiak hivatalos megbízatással hirdetik az örömhírt, közben újra kereszténnyé teszik testvéreiket. De fokozatosan belegyökereznek élet- körülményeikbe, megismerik környezetük problémáit, várakozásait, értékeit, hiányosságait és tragédiáját is. Lassan tudatára ébrednek a társadalmi szövet bonyolultságának, amelybe beépültek és amelytől most már elválaszthatatlanok. Megtanulják a helyzetelemzést, és mélyebb indítékokat találnak az elkötelezettséghez. Érzik a földi valóságok súlyát.

Az így „aktivizált“ világiak mesterekre, teológusokra találnak. Ki tudná pl. felmérni P. Yves Congar domonkos befolyását a laikátus teológiája terén? Egyháztanában mindig ügyelt a hierarchia-laikátus fogalompár mindkét oldalára, megtalálta a testvéri nyelvezetet, mindig érthető maradt eszmefuttatásaiban.

De végül is a világiak mandátuma, küldetése problémákat vetett fel. „Azt kérdeztem: honnan származik ez a megbízatás, mi is ez a .nyolcadik szentség'?! Vajon az igazi megbízatás nem a keresztségből és a bérmálásból származik?" (Fr. Varillon S. J.: Beauté du monde et souffrance des hommes, Centurion, Párizs 1980, 97. old.) Nemcsak az élen járó lelkészek tették fel ezt a kérdést. A világiak maguk is hangsúlyozták új önazonosságukat, azt, hogy Krisztus Testének tagjai, be vannak oltva a szőlőtőbe, Krisztustól küldetést kaptak, felelősek evilági elkötelezettségeikért. A biblikus és liturgikus mozgalom is segített abban, hogy a világiak tudatára ébredjenek egyházi küldetésüknek.

A nyitás a hierarchia legmagasabb fokán is észlelhető. 1946. febr. 20-án XII. Pius a bíborosi kollégiumhoz intézett beszédében kitér a világiakra: «... általuk az Egyház az emberi társadalom életelve. Következésképp főleg nekik kell egyre világosabban tudatára ébredniök, hogy nemcsak az Egyházhoz tartoznak, hanem ők maguk alkotják az Egyházat, vagyis a hívők közösségét a földön.“

A világiak apostolsága nemzetközi kongresszusán, 1952-b$pir és 1957-ben XII. Pius talán első ízben határozza meg a világiak apostolságát úgy, mint sajátos felelősséget (nem pusztán részesedés a hierarchikus apostolságbanl).