Szolgálat 72. (1986)
Tanulmányok - Mihályi Gilbert: II. János Pál az emberi méltóságról
Az Egyháznak ezen emberszolgálata a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy lelkipásztori tevékenységével olyan világ kialakításán dolgozik, amely az embert segíti, hogy emberi létéhez méltóan élhessen. Rio de Janeiroban (1980. július 2-án) II. János Pál az államok vezetőire apellál: „Különösen azok, akiknek hatalmuk van, s akiktől a népek élete és viszonya függ, tegyenek meg mindent, hogy országukban minden ember élete emberibb lehessen, azaz mindinkább méltó az emberhez.“ Az Ember Megváltója c. enciklikában hangsúlyozza, hogy ez a szolgálat az emberellenes erők elhatalmasodásának megelőzésére is vonatkozik: „Az Egyháznak ismernie kell mindazokat az akadályokat, amelyek megnehezítik az emberiség törekvéseit, hogy az életet egyre emberibbé tegye, s egyben meg kell tudni őket előzni, hogy az emberi személy élete emberi méltóságával harmóniában lehessen.“ A kritika és az embertelen gyakorlatok elítélése szintén része ennek az emberszolgálatnak: .......ellene mond minden zsarnoki uralomnak, rabszolgaságnak, jogtalan megkülönböztetésnek, erőszaknak, a vallásszabadság elleni merényletnek, az emberrel való mindennemű igazságtalan bánásmódnak és mindannak, ami az élet ellen irányul“ (A pueblai beszéd). Reformok sürgetése elengedhetetlenül hozzátartozik ehhez a munkához: „Az Egyház nem szűnik meg hirdetni olyan reformokat, amelyek szükségesek azoknak az értékeknek a biztosítására és előmozdítására, amelyek nélkül egy társadalom sem virágozhat. Ezek a reformok teszik lehetővé az igazságosabb élet kialakítását, és megfelelnek az emberi személy méltóságának. Az Egyház sürgeti a felelőseket a közjó munkálására, elsősorban azokat, akik keresztényeknek vallják magukat, hogy kellő elhatározással és bátorsággal, okossággal és hatékonysággal megvalósítsák azokat a reformokat, amelyek keresztény elveken, valamint tárgyilagos igazságosságon és helyes társadalmi etikán nyugszanak“ (Brazília fővárosában). A tudományt és a technológiát is gyakran kell figyelmeztetni, hogy az embernek ne fenyegetésére, hanem áldására váljék: „Minden tudomány mint emberről szóló és emberért való tudomány teljesedik be... De, mint minden emberi cselekvés, éppen úgy a tudományos működés és technikai alkalmazása kétes jellegű. Amit az ember létrehoz, az őt magát fenyegeti. A hirosimai katasztrófára gondolva Jakob Robert Oppenheimer, a fizikus elismerte: ,A fizikusok megismerték a bűnt.' ... Ideje, hogy az ember ismét ura és célja legyen a tudománynak és technikának, hogy szellemének és kezeinek műve ne nyelje el őt és környező világát. Ennek érdekében a tudománynak, technikának és politikának föl kell tenniök maguknak azokat a kérdéseket, amelyek az egyes emberre és éppen így az egész emberiségre is vonatkozrfak ... A filozófia és vallás kérdései ezek, és a tudományos-technikai működés értelmére, határaiAz emberhez méltóbb földi élet 40
