Szolgálat 72. (1986)

Tanulmányok - Mihályi Gilbert: II. János Pál az emberi méltóságról

II. Az Ige megtestesülése a másik gyökere az ember méltóságának: „Isten Fiának megtestesülése párját ritkító méltóságot kölcsönzött az embernek, mert ebben a misztériumban Ó bizonyos fokig minden emberrel egyesült" — tanítja a pápa Az Ember Megváltója c. enciklikájában. A megtestesülésben ugyanis a második isteni Személy, a Fiú felvette istenségébe az emberi természetet, azaz igaz ember lett s, ahogy Szent Pál mondja, egy közülünk, kivéve a bűnt. Az embernek eme benső kapcsolata Istenével rávilágít nagyságára, méltóságára.

III. A megváltás az ember személyi méltóságának alapja és egyben kinyilatkoztatása. „A megváltásban az ember újra .kifejeződött' és bizonyos értelemben újra teremtetett. Milyen fontosnak és értékesnek kell az emberi személynek lennie Teremtője szemében, hogy ilyen fönséges és csodás megváltót érdemelt: Isten Fiát küldte, hogy az ember el ne vesszék hanem örök élete legyen (Ján 3,16) ... A megváltásban az ember hatalmat kapott, hogy aki befogadja (a Megváltót), Isten gyermeke legyen.“ (Az Ember Megváltója encik- likából.) Ez az az „evangéliumi arisztokrácia", amiről Prohászka Ottokár beszél.

Az ember személyi méltósága tehát nem filozófiai gondolkodás szüleménye, nem politikusok műve, nem törvényhozók elhatározása, hanem annak ajándéka, aki az embert teremtette és a megváltásban új, isteni életre szülte. Ezért II. János Pál egyre hirdeti a II. Vatikáni Zsinat felhívását: „Az embereknek, akikben él a vágy önmaguk alapos megismerésére, Krisztushoz kell menniök“ (Az Ember Megváltója enciklika). És Brasilia fővárosban állami tisztviselőket figyelmeztet (1980. június 30-án): „Az ember végeredményben csak Krisztus misztériumában találhatja meg saját misztériumára a fényt."

Az ember] személy kritériuma a társadalmi-polltikai-gazdaságl rendnek

A mondottak alapján érthető, hogy a pápa az embert a társadalmi viszonyok elemzésében egyetemes mértéknek tekinti. „Olyan eszmém van az emberről — mondotta a Szentatya — amely azt mondatja velem, hogy az ember nem lehet a földi dolgok, anyagi javak, fogyasztási érdekek, gazdasági rendszer szolgája, vagy annak alárendeltje, amit termel. Az embert nem lehet és nem szabad senkinek és semminek a szolgájává tenni." A brazíliai Salvadorban (1980. július 6-án) kijelentette: „Az igazságos társadalom kialakításának kritériuma az ember ... Minden embernek joga, hogy a társadalom tisztelje emberi méltóságát és engedje, hogy olyan élete lehessen, ami megfelel méltóságának."

Az egyház az emberről szóló Igazságot hirdeti

Az Egyház missziójának lényegéhez tartozik, hogy hirdesse az ember méltóságát. „Az Egyháznak küldetése betöltésében az emberi méltóság jelzi az utat, amelyen járnia kell" (Az Ember Megváltója enciklika). A pueblai konfe38