Szolgálat 72. (1986)

Tanulmányok - Franz König: Nem elég csak a technika

tista etikus meggyőzően kifejtette - ez az érvelésmód tudatosan vagy tudat­talanul elfogadja a modern individualista és liberális életfelfogás egyik alap­elvét. A kérdést ugyanis leredukálta a jogok közötti konfliktus síkjára, feltéte­lezve, hogy a probléma itt és így oldható meg. Valójában azonban az „ártat­lanságra" és az „élethez való jogra“ való hivatkozás már egy leszűkített prob­lémafelvetést rejt magában. Amint azt Hauervas olyan találóan megjegyezte, az abortusz ellenzői mód szerűikkel lehetővé tették az ellenfélnek azt, hogy az általuk választott porondon mérjék össze erejüket. A jogok érvényesítésében általában nagy szerep jut azok artikulálásának és az esetleges erőhasználat­nak, ami megvédhet a jogsértővel szemben. A magzat egyikre sem képes. Ér­dekeinek védői tehát hátrányos helyzetből! indulnak ki, amikor politikai és tár­sadalmi változás szükségességét hirdetik. Ehhez hasonlóan a magzat személyi mivoltára való hivatkozás is olyan területre terelheti a vitát és a védelmi igye­kezetei, ahol nagy szerep és kétséget kizáró súlyt kaphat a kifejezés konven­cionális értelmezése. A személyes lét elfogadása jogi kérdés is, s a magzattól való megtagadása ugyanolyan igazságtalanság, mint a faji megkülönböztetés. Ennek az igazságnak a beismerése illetve tagadása nagyban függ azoktól a torzításoktól, amelyek kulturális szemléletmódunkat befolyásolják. De a magzatelhajtás több mint jogi vitatéma. Elismerve azt a tényt, hogy a magzat az emberiség családjába tartozik, mindenekelőtt annak a szolidaritás­nak az alapján kell érvelni, amely nemcsak az emberiség jólétének és bizton­ságának elengedhetetlen feltétele, hanem jellemzője még az állatvilágnak is. Talán az eredeti bűnnek egyik megnyilvánulása rejlik abban a tényben, hogy az ember az egyetlen lény, amely elhagyja fajtájának leggyengébb tagjait. Az egymástól való függés törvényének tagadása az emberi társadalom alapkövét dönti meg, ezért csak a szolidaritás eszméjének fel- és elismerése mentheti meg az emberiséget a széthullástól. A magzatelhajtás mindent átfogó gonoszsága tehát a keresztény felebaráti szeretet, az egymás iránti felelősségtudat valamint a szülői méltóság megtaga­dásában gyökerezik. Az erre a tényre épülő érvek azonban még csak nagyon kezdetleges formában élnek a hívők közösségében. Átütő erejű győzelmükhöz új életstílusra van szükség, amely hitünk legmélyebb gyökereiből fakadva lát­hatóvá és kézzelfoghatóvá teszi a felebaráti szeretetet. Sajnos, napjainkban e meggyőződésből kiinduló küzdelmeknek csak távoli kürtjeleit lehet hallani. Franz Körrig NEM ELÉG CSAK A TECHNIKA Az utóbbi években eredményes és megszívlelendő kutatásokat végeztek arról, hogy milyen befolyást gyakorol a technika a társadalomra. Világszerte 30

Next

/
Thumbnails
Contents