Szolgálat 72. (1986)
Tanulmányok - Somfai Béla: A születendő ember méltósága
Az abortuszt védők egyötöde rendelkezik 20.000 dollár alatti jövedelemmel, 50 %-uk a 35.000 dollárt, 25 %-uk pedig az 50.000-nél többet keresők kategóriájába tartozik. Ennek a csoportnak fele rendelkezik egyetemi végzettséggel, házasságuk 10%-a bomlott fel, és általában egy vagy két gyermek van a családban. Gyakorló katolikus nincsen közöttük, 20 %-uk azonban volt katolikusnak tekinti magáit; a csoport 22 %-a tág értelemben vett protestáns, 6 %-uk zsidó. 55 %-uk nem tartozik vallásos közösséghez, és 20 %-uk hitetlen. Az abortuszt tehát a felső középosztály tagjai fogadják el inkább. Hasonló összefüggés van a vallásgyakorlás és az abortusszal szemben elfoglalt álláspont között is. Ezen felül az is bizonyítható, hogy az anyaság szerepéről, a szexualitásról, a férfi-női kapcsolatokról, a gyermekek szerepéről és az áldozathozatal jelentőségéről kialakított felfogás különbözősége is jellemzi a két csoportot. Nemcsak erkölcspoiitikai véleménykülönbségről van tehát szó, hanem két egymással ellentétben álló, bár önmagában egységes világ- és emberfelfogásról is. Az abortusz ellenzői az életadásban a férfi és nő ellentétes, de egymást kiegészítő szerepének beteljesedését látják, amin keresztül az isteni teremtéssel való közreműködés valósul meg. Ugyanakkor az ellenkező tábor tagjai a férfi és a nő lényeges egyenlőségét hangsúlyozzák, és az élet- adás személyes jellegét elvben és a gyakorlati szóhasználatban egyaránt háttérbe szorítják. Növekvő sejthalmazról, a fogamzás produktumáról beszélnek, a terhesség megszakítását a nőnek saját teste fölött gyakorolt jogának tekintik. A másik tábor tagjai ugyanakkor a magzat és az újszülött közötti hasonlóság illetve azonosság jeleit emelik ki, a magzatot gyermeknek hívják, és a két állapot lényegi azonossága alapján azt kérdezik, hogy ha az egyiket meg lehet „ölni“, akkor a másikat miért kell mindenáron védeni. Az ellentét tehát nem ideológiai légüres térben alakult ki, hanem világnézetünk szerves része, amiben a vallásos hovatartozásnak, a társadalmi helyzetnek és a világról kialakított képnek egyaránt nagy a szerepe. A kérdésben elfoglalt álláspont, ha nem is követi teljes mértékben a felekezeti határokat, a keresztény tábort — sajnos — újra megosztotta. Amíg a legtöbb protestáns közösség többé-kevésbé engedékeny álláspontot foglalt el, a katolikus Egyház következetesen, de nem sok eredménnyel küzd a magzatelhajtás ellen. A keresztény álláspont gyökerei A kereszténység olyan világban vert gyökeret, amelyben ismert és különösebb fenntartás nélkül elfogadott volt a magzatelhajtás. Ennek ellenére minden jel arra utal, hogy az új vallásközösség kezdettől fogva elítélte a születendő élet elpusztítását. Ez a tény csak részben magyarázható meg a zsidó vallásos és erkölcsi hagyományokkal, amelyekhez az ósegyház olyan közel állt. A magzatelhajtásra vonatkozóan ugyanis a zsidóság álláspontja nem volt teljesen egyértelmű. 23
