Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A barátság lélektanáról

retünk, azok irányában kibontakozik bennünk a rokonszenv és a vonzódás. Lényegében csak ez az utolsó „alapállás“ lehet az igazi barátság támpontja.

Ha most újra megvizsgáljuk ezeket a viszonyulásokat, akkor sok anyagot találunk az elméi kedéshez, variációkhoz. íme néhány reflexió, kérdések formájában:

1. Elképzelhető-e igazi barátság elöljáró és alattvaló (püspök és papja, házfőnök és közvetlen alattvalója, főnök és beosztottja) között? Vannak, akik ezt lehetségesnek tartják. Számításba kell vennünk azonban egy tényt. Ha valaki valakitől függ, bármi síkon, akkor már nincs meg az egyenlőség köztük. Minden ráruházott hatalom valamiképpen mások fölé emeli hordozóját. Ennek következtében pedig óhatatlanul veszélyezteti a kapcsolatot a csodálat vagy neheztelés érzelme. Sok tisztséget viselő ember (püspök, elöljáró) panaszkodik, hogy eddigi barátai valamiért elidegenednek tőle (legalább is, amíg fölérendelt tisztségük tart).

2. Elképzelhető-e igazi barátság pap és világi hivő között? Elvben igen, de gyakorlatilag visszatér a fönti egyenlőtlenség. A pap ugyanis hatalommal felruházott erkölcsi és vallási „tekintélyt“ jelent az emberek szemében. Mivel a papi hivatás nem puszta foglalkozás, hanem élethivatás, ráüti pecsétjét a pap személyiségére. Mindenesetre, nagyobb a barátság esélye akkor, ha az a világi is hívő ember, sőt tevékeny apostol, mert akkor — tapasztalatak következtében — nincs nagy távolság közöttük.

3. Elképzelhető-e igazi barátság gyermek és felnőtt között? Az idevonatkozó példák inkább romantikus viszonyok, mintsem baráti kapcsolatok. Itt a komplementer (egymást kiegészítő) érzelmek aránytalansága a buktató: a felnőtt esetleg sajnálja a gyermeket és lehajol hozzá (az „anyai érzelmek“ kiváltó oka a kicsi, gyönge, kiszolgáltatott lény), a gyermek (vagy fiatal) pedig mint eszményképre néz fel a felnőttre, csodálja őt.

4. Elképzelhető-e igazi barátság férfi és nő között? Lepp meg van győződve arról, hogy minden nehézség ellenére igenis lehetséges igazi barátság férfi és nő között. De csak olyan személyeknél, akik már átlagon felüli lelki szintet értek el. Lényeges az, hogy barátságuk egy közös célba, egy közös eszménybe legyen beágyazva, ne pedig a kölcsönös vigasztalásba. Fiatalabb korban fiúk és lányok között aligha képzelhető el „tiszta barátság“ erósz nélkül. Még túl kevéssé ismerik magukat, még túl kevés élettapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy meg tudnák valósítani az egészséges szublimációt. Eck is állítja, hogy elvben lehetséges igazi, okos barátság pap és nő között. Az esetleges szexuális vágyak önmagukban nem a szerelem kifejezői. Az igazi vészjelzők a kizárólagosság s a tartós jelenlét igénye, féltékenységgel tetézve.

Ezeket a variációkat sorolhatnánk tetszés szerint. Ha azonban közös nevezőre akarjunk hozni őket, akkor talán ezt az általános irányelvet szűrhetjük le: ahhoz, hogy valaki barátunkká válhasson, nem elég az, hogy ezt mi akarjuk vagy kívánjuk; a kérdés az, hogy a másik k é p e s - e erre; a kapcsolatok pszichológiájának ugyanis fontos tényezője az önbizalom és önértékelés.

35