Szolgálat 70. (1986)
Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A barátság lélektanáról
elten. Persze, közös ellenség i's összehozhat két embert, de ezt a kapcsolatot aligha lehet barátságnak nevezni. 3. Kölcsönös bizalom. — Ez magas fokú bizalmat jelent. Azt azonban nem, hogy teljesen lemeztelenítik egymás előtt telküket. Magában foglalja a hűséget. Nem létezik tehát időzített, vagy próba-barátság. Természeténél fogva életre szóló hűségre törekszik. Aki nem képes a hűségre, éppúgy alkalmatlan a barátságra, mint a szerelemre. A hűség azonban nem csupán Isten adta tehetség, hanem tudatos törekvést tételez fel. A barátság könnyebben átvészeli a fizikád távollétet, mint a szerelem, mert továbbra is megmaradhat mint egzisztenoiális dialógus. Az igazi barátság „gyümölcseiről“ nemcsak a könyvtárakat kitevő irodalom tanúskodik, hanem a mindennapi étet is. Ezért itt most nem foglalkozunk velük. Csak néhányat szeretnénk megemlíteni. — A barátság által gyarapítjuk élettapasztalatunkat. — Ha egy barátság csak arra Irányul, hogy saját magát csodálja, akkor nagyon 'közel áll a kudarc veszélye. Vagyis az igazi, gazdagító barátságok oélja sohasem maga a barátság. Az a másvalami, aminek szolgálatában áll a barátság, lehet a művészet, a tudomány, a filozófia, a teológia, vagy harc egy jobb világért, együttműködés az emberek szolgálatában stb. Hasznos felidézni, hogy a szerzetesrendek rendszerint baráti körökként indulnak, olyan emberek kis csoportjából nőnek ki, akiket egy közös cél ihlet és fűz egybe. A barátság buktatói Elég gyakran lehet hallani panaszkodó embereket, hogy nincs barátjuk, vagy elhagyta őket „legjobb barátjuk“. Miért képtelen valaki baráti kapcsolatokat kialakítani, vagy miért buknak meg barátságok? Lélektani síkon ennek több oka is tehet. A barátság egyik legveszélyesebb buktatója a neurotikus szeretet-igény. Ez olyan emberek esete, akik csak kapni tudnak. Megnyilatkozik több formában. „Én téged végtelenül szeretlek, ezért neked is hasonlóan kell szeretned engem!“ Az ilyen kijelentések üzenete valószínűleg ez: „Szeretlek, mert szükségem van rád!“ A féltékenység is neurotikus szeretet-igényre vall. Vagy amikor együttlétkor a beszélgetés metakommunikációvá válik, azaz mindig maga a barátság a téma, azt magasztalják, vagy állandóan bizonygatják, Ismételten azon kéjelegnek, milyen jó is az, hogy ők ketten barátok. Buda Béla erről így ír: „A barátság hangoztatása, az érzelmi érdekeltség vagy a szerelem kimondása nagyon gyakran megtörténik a kapcsolatokban, a szavaknak gyakran nagy fontosságuk van, és megnyitják az utat az őszinte és bizalmas párbeszéd számára. De a kapcsolat fejlődésének a szavak általában nem hű tükrei. A szavakban túl sok a tudatosság és a szándék, gyakran a szóval önmagát is félrevezeti a beszélő, és a másik számára akaratlanul is téves információkat közöl. Komoly önismeret és önelemzés! gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki tisztán lássa, hogyan is viszonyul ő a másikhoz, és 32
