Szolgálat 70. (1986)
Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A barátság lélektanáról
Azt hiszem, mindannyian egyetértünk két dologban. Először, hogy természetesen létezik „neurotikus vonzódás“ is, de — és ez a „másodszor" — a neurotikus modellt nem tekinthetjük mérvadónak. Ebbe a hibába beleesett már Freud is, amikor neurotikus páciensei kényszercselekedeteit elemezve arra a merész általánosításra jutott, hogy a vailás nem egyéb, mint kollektív neurózis! Tény az, hogy vannak szép barátságok. Mii ezek lélektani hátteréből szeretnénk ellesni valamit. A barátság létrejöttének feltételei A köznapi tudat számára a baráti vonzalmak létrejötte tökéletesen ösztönös, titokzatos és megmagyarázhatatlan jelenség. Mégis, ha elemeire bontjuk, megfigyelhetünk néhány olyan jellegzetes körülményt, amely szükséges létrejöttéhez. 1. Szabad döntés. — Nem létezik kívülről ránk kényszerített vagy egyoldalú barátság. A szabadság nemcsak a kezdetet jellemzi. Szükséges a barátság további tartamához is. Ahhoz, hogy a barátság létrejöhessen, szükséges, hogy mindkét fél akarja azt, IH. mindkettőnek késznek kell lennie rá. Ellentétben az erotikus szerelemmel, a barátság elképzelhetetlen viszonzás nélkül. Az olyan kijelentések pedig, hogy valaki barátja a természetnek vagy az állatoknak, csak átvitt értelemben értendők. Az igazi barátságnál szükséges a párbeszéd. Hasonló módon nem mindaz barátság, amit az emberek ezzel a szóval jelölnek. Egy „baráti kör“ tagjai egymást barátoknak nevezhetik, jóllehet alig ismerik egymást közelebbről. Nem barátság a munkakoIIaktívák tagjainak jó viszonya sem, hacsak túl nem lépi a szigorúan vett munkahelyi kereteket. 2. Személyes viszony. — Akárcsak a szeretet, a barátság is szubjektív közösség. Ez azt jelenti, hogy az illetőt nem azért szeretjük, ill. nem azért tekintjük barátunknak, mivel ugyanazon nemzethez, párthoz vagy valláshoz tartozik, mint mi, hanem gyakran éppen a különbségek ellenére, egyszerűen azért, mert ő ő. Itt hasznosan vonhatunk párhuzamot szerelem és barátság között. A szerelem természeténél fogva mindig másokat kizáró, vagyis csak két személy között jöhet létre. Ezért nagyon nehéz teljesen kiküszöbölni a féltékenységet a szerelmi viszonyból. Ezzel szemben a barátság nem zár ki másokat és nem ismeri a féltékenységet. Az igazi barát sohasem féltékeny. A féltékeny ember ugyanis tu faj dónként kezelt a szeretett személyt. Magának és csak magának akarja megtartani, tehát a birtoklás kategóriájában látja öt. Barátunk barátai nemcsak hogy nem szegiényítik kettőnk kapcsolatát, hanem éppen gazdagítják azt. A barátság logikáját nem saját javam, hasznom határozza meg. Ezért nem helyes ez a kérdés: mi hasznom van ebből a barátságból? Az ilyen kérdés eleve megkérdőjelezi a kapcsolatot. Egy valami azonban fontos: a közös cél. Lepp szerint az igazi barátság mindig valamiért jön létre, nem pedig valami 31
