Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Barátság Istenne! - Barátság emberrel

tekintetben nem fogok megváltozni“ (Szeghy Ernő: Szent Terézia és a Karme­liták). De a szentek példája azt is mutatja, hogy a barátság nem pusztán „leve­zető csatorna“ a gyarlóságok számára. Elmélyítheti Istenihez fűződő barátsá­gunkat. Assziiszi Szent Ferenc barátsága Szent Klárával, Szirénái Szent Katalin barátsága Oapuai Boldog Raymonddal, Loyolai Szent Ignác barátsága Xavéri Szent Ferenccel és Roser Izabeílel, Pált Szent Vince barátsága Marillac Szent Lujzával, Chantal Szent Janka Franciska barátsága Sz-alézi Szent Ferenccel, és a mii szentéletű Prohászka Ottokár püspökünk barátsága Dienes Valériával erről tanúskodnak. 5. A barátság mint a mai kor igénye A barátságra való igény minden korban megvolt, de napjainkban különös erővel kezd jelentkezni. Ennek oka a mai- társadalomban fellépő elszemély­telenedés. A technikai- fejlődés folytán az élet ritmusa meggyorsult; hajszás, rohanó Viliágunkban hiánycikk lett a nyugodt szabad idő, ami annyira szük­séges a mélyebb személyes kapcsolatok kiépítésére. Ennek következtében az elmagányosodás mindinkább problémává válik. Ilyen légkörben a barátságra való igény erősen megnő. Különféle szervezetek, társulatok, baráti körök és klubbak próbálják kielégíteni a megnövekedett igényeket. Véleményünk sze­rint részben így magyarázható a különféle szekták és vallási csoportok el­szaporodása. Egyházunkban különösen, a plébániákba tömörült hívek gondo­zása még elsősorban a tömegekre -Irányul. Ezért keletkeznek a bázisközös­ségek, ahol a kis közösségeknek tagjai személyes, baráti viszonyban vannak egymással és a közösség vezetőivel. A lelkivezetésben is mindinkább előtör az atya-fiú/lány, vagy mester-tanítvány kaposolat mellett a baráti viszony. A mai korban sokan, különösen a fiatalok közül, úgy éreznek, ahogyan William Blake: „Kutattam önmagamat, De lelkem meg nem leltem; Kutattam Isten után, De Isten elkerült engem; Kerestem egy barátot, És mindhármat meg­leltem.“ Természetesen minden barátság bizonyos kockázattal jár. Nyilvánvalóan ezért írja Kempis Tamás: „Barátságodat tartsd meg Isten- és a szent angya­lok számára, és kerüld az ismeretséget az emberekkel“ (Krisztus Követése, 1.8). De a kockázat miatt nem barátkozni- ostobaság lenne. Csak legyen meg az önkritika, józan ítélőképesség és az Istenhez való elkötelezettség első­sége. 6. Barátság elkötelezett életformában élők között A barátság különös kockázattal jár, ha a barátok egyik®, vagy mindegyike, elkötelezett életformában — házasságban vagy kon-szekrált celibátus-ba-n — él. Ilyenkor a barátság, rossz irányba fordulva, a barátok alapvető elkötele­16

Next

/
Thumbnails
Contents