Szolgálat 69. (1986)
Tanulmányok - Weissmahr Béla: Jézus Krisztus feltámadásának valósága
dolhatóvá válik (noha csak analóg módon) a „szellemi test" vagyis a teljesen átszellemült anyagi valóság. Ilyen megfontolásokra támaszkodva megkockáztathatunk néhány megjegyzést arra vonatkozóan, hogy mi is történhetett akkor, amikor a feltámadt Jézus megjelent az apostoloknak. A feltámadt test „átszellemült“, vagyis önmagában nem érzékelhető. Ezért szándékosan bele kellett helyezkednie érzékelhető világunkba ahhoz, hogy azok, akikkel közölni akarta magát, láthassák és tapinthassák. Krisztus meg- dicsóült emberségét tehát nem érzékelhette mindenki, hanem csak azok, akiknek megjelent, akiknek kinyilatkoztatta magát. Ez a beilleszkedés azáltal történt, hogy mintegy hatalmába kerítette a tanítványok érzékelő képességét. Ha így fogjuk fel a feltámadott Jézus megjelenéseit, akkor nincsen akadálya annak, hogy a látomás, a vízió kifejezést is használjuk, mert ezzel semmiképpen sem állítjuk azt, hogy ezek a tapasztalatok képzelődések következményei lettek volna. A vízió szóval ebben az esetben érzékfölötti, „misztikus" tapasztalatra utalunk. Ezt általános kategóriaként használjuk, hogy megközelítően leírhassunk valamit, amire egyszeri volta következtében nincsen megfelelőbb szavunk. 3. Az ember szellemi-anyagi lény és mégis egységes valóság. Ebből az következik, hogy végérvényes, az Istennel beteljesedett létformájában — amit örök üdvösségnek mondunk — az egész embernek kell jelen lennie. Ha így nézzük a dolgokat, akkor a kijelentés: a lélek halhatatlan — helyesen értelmezve — tulajdonképpen ugyanazt jelenti, mint a test feltámadása. Mert sohasem pusztán a földi történetétől elszakadt lélek jut el az Istenhez, hanem a teljes ember. Végül még arra is rá kívánunk mutatni, hogy minden emberben megvan a ráhangoltság annak megértésére, amit Jézus feltámadásának evangéliuma tulajdonképpen közölni akar. Üzenete ugyanis a halál feletti győzelmet hirdeti meg nekünk. A halál feletti győzelmet pedig minden ember kívánja. Akkor is, ha nem gondol kifejezetten az örök életre. Mert mindenki, aki vágyódik a teljes, a végső és elveszíthetetlen boldogságra, aki azt akarja, hogy életének legyen egy meg nem kérdőjelezhető értelme, az a halált kívánja legyőzni (akkor is, ha nem gondol erre), mivel a halál ténye mindent megkérdőjelez. Aki tehát nem tud belenyugodni egy végső elmúlásba, aki felismeri; hogy szellemi léténél fogva, Istennel személyes kapcsolatba léphet; aki az evilági életen túl remél egy másvilági életet, az tulajdonképpen azt várja, azzal számol, amit a feltámadásról szóló igehirdetés tényként állít elénk. összefoglalás A mondottakból kiviláglik: Jézus tanítványainak tanúbizonysága történelmileg hitelt érdemel. Nyugodtan osztozhatunk meggyőződésükben. Ezt annál Is inkább tehetjük, mivel Jézus feltámadásának állítása nem tartalmaz semmit, ami értelemellenes lenne. Az igaz ugyan, hogy ez az állítás áttöri a min13
