Szolgálat 71. (1985)
Tanulmányok - Siegfried Muhrer: Laikus, légy az, ami vagy!
„óvakodjatok a hamis prófétáktól, — figyelmeztet Szent Máté — báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket“ (7,15). A végső idők jelei lesznek a hamis próféták, akik jeleik és csodáik által, még a kiválasztottakat is igyekeznek félrevezetni (vö. Mt 24,24; ApCsel 13,1; 1Jn 4,1; 2Pét 2,1-3). f. A jelen értelmezése az Evangélium fényében. A Krisztus előtti és utáni idők prófétáinak közös ismertető jele, hogy mindig a konkrét világ és Idő lebeg a szemük előtt; mindig az „Itt és most“ fontos számukra. Sokkal kisebb a jelentősége egy általánosságban elhangzott szónak, mint az olyannak, amelyik a mai napra, a jelen helyzetre vonatkozik. A prófétának mindig és ma Is az a feladata, hogy óvjon a helytelen út folytatásától, nyújtson hitből fakadó vigaszt, felrázza a fáradtakat, újra elevenné tegye a hit 'isteni forrását. A közösség felépítése és újjáépítése Szent Pál szerint a legfontosabb feladata a prófétai karizmával rendelkezőnek (1Kor 14). III. A hívek királyi elhivatottsága Hogyan részesül a laikus Krisztus királyságában? Hogyan lehet ezt a királyi elhivatottságot a mindennapi életben lelki síkon értelmezni'? Sajnos a II. Vatikáni Zsinat ezen a téren nagyon kevés útbaigazítást ad, a laikusok királyi méltóságára vonatkozólag pedig jóformán semmit sem mond. Jellemző, hogy sem a zsinati konkordanciákban, sem Rahner és Vorgrimler Kis Zsinati Tárgymutatójában nem fordul elő ilyen vezérszó. Viszont a Bibliában bőségesen ki van fejtve ez a téma. Ebből szeretnék pár gondolatot bemutatni. a. A teremtés-teológia szerint azáltal lesz nyilvánvalóvá az ember királyi elhivatottsága, hogy az Isten képére és hasonlatosságára van teremtve (Tér 1,26). Isten úgy akarta, hogy egyszülött Fia, az Ige emberré legyen és benne valósuljon meg az emberről alkotott ősi elképzelése. Jézus Krisztus egész földi élete folyamán és tanítása által ezt az ősi elgondolást bontakoztatta ki előttünk. Az Atya eredeti vágyát nyilatkoztatta ki nekünk, ezáltal vált az „új Ádámmá“. „Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely mozog a földön" (Gén 1,26-28). Szemben azokkal, akik ezekben a sorokban egy újabb rossz gyökereit látják, meg kell állapítani, hogy semmi sem áll távolabb e sugalmazott szövegtől, mint hogy szabad kezet adjon a természet, az állat- és növényvilág kizsákmányolásához. Ellenkezőleg, a salzburgi érsek, Karl Berg szavai szerint az eredeti szöveg szabad fordítása a következő értelmet adja: „Vegyétek birtokba a földet és oltalmazzátok azt, mint életetek terét. Úgy gondoskodjatok a tenger halairól, az ég madarairól, és 3 föld minden állatáról, mint egy jó király.“10 Ezt a bibliai részt akkor írták, amikor az uralkodók még nem diktátorok voltak, hanem pásztorok, „pásztorkirályok“. „Uralkodjatok felette", azt jelenti, hogy „Vállaljátok érte a felelősséget“.11 Bár az ember az első minden más teremtmény fölött, mivel Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette, és átadta neki a földet is, mégis tisztázni 52
