Szolgálat 68. (1985)
Eszmék és események - Magyar a Cisztercita Rend generális apátja - A katolikus egyház jelenléte Svédországban (Remenyik László)
MAGYAR A CISZTERCITA REND GENERÁLIS APÁTJA A Cisztercita Rend nagykáptalanja 1985. szeptember 2-án P. Dr. Zakar Poli- kárpot választotta meg a Rend legfőbb apátjának. A választás nagy öröme és büszkesége a Zirci Konventnek és minden katolikus magyarnak. Polikárp apátúr 1930. június 8-án született a dél-bácskai Ókéren (Zmajevo). Hamar megtanulja a község mindhárom nemzetiségének nyelvét: anyanyelvét, a németet és a szerbet. 1941-ben a bajai cisztercita gimnáziumba kerül. Kiváló tanuló, cserkész, kongreganista. 1948-ban érettségizik és lesz novícius Zircen. 1950-től Rómában végzi tanulmányait, de Svájcban szentelik pappá, 1955. szeptember 4-én. Az egyháztörténelem és az egyházjog kiváló szakembere. Tanár a S. Anselmón. A legfőbb rendi vezetésben kap beosztásokat, a Szerzetesi és a Szenttéavatási Kongregáció konzultora. Harmincöt római éve alatt sokan ismerték meg őt a Világegyházban. Szent Bernátnak egy fiatal, nagylátókörű és tetterős fia került a magas rendi tisztségbe. Legyen a Rend férfi és női ágának szerte a világon atyja, pásztora és tanítója! Lángoljon és világítson! A „Szolgálat“ örömmel köszönti Polikárp apáturat, Isten bőséges áldását kívánva Személyére és munkásságára. R. A KATOLIKUS EGYHÁZ LÁTHATÓ JELENLÉTE SVÉDORSZÁGBAN Korábbi tájékoztatóban (Szolgálat 57. sz.) már fölvázoltam a katolikus egyház statisztikai helyzetét Svédországban. Emlékeztetőül csak annyit, hogy a lakosság kb. fél százaléka katolikus (kb. 120.000 van hozzánk beírva), és ennek a szórványi kisebbségnek a többsége külföldi bevándorló, vagy ezek leszármazottai. Nem „svédes“ tehát katolikusnak lenni ebben az országban, ahol egy felmérés szerint a lakosság kb. 54. százaléka állítja, hogy nem hisz Istenben. Most néhány szempontból szeretném megvilágítani a fenti témát, anélkül hogy teljességre törekednék, vagy magánvéleményemet az egyedüli igaznak tartanám. Az átlag svéd vallási ismeretei igen korlátozottak, annak ellenére, hogy a nagy többség meg van keresztelve és — lutheránusán — konfirmálva. Gyakorlatilag a svéd lutheránus államegyházat tekintik Jézus Krisztus Egyházának Svédországban. Az államegyháztól elkülönülő „szabad“ egyházakat is elfogadják — közömbösen, vagy türelmesen. Ezek többségének is svédek a tagjai. A helyi katolikus egyházból az átlagember nem sokat lát. 35 plébánia van az egész országban, és a katolikusok jórésze a három legnagyobb városban (Stockholm, Göteborg, Malmö),vagy ezek környékén lakik, ahol az emberek úgyis egy bizonyos „jeltelen-névtelenség“-ben élnek. Kisebb városokban is 7 97 r
