Szolgálat 68. (1985)
Eszmék és események - Az európai püspökök hatodik szimpozionja (Szabó Ferenc)
óta működik a II. János Pál-Alapítvány a Sahel-övezet népeinek megsegítésére.) Afrika békéje a fejlődéstől és az országok kiengesztelődésétől függ. Fejlődés és új szív a béke új nevei. Szabó Ferenc AZ EURÓPAI PÜSPÖKÖK HATODIK SZIMPOZIONJA 1985. okt. 7. és 11. között tartották meg Rómában az európai püspökök 6. szimpozionját a szekularizáció és a földrész evangelizálása témakörről. Az összejövetelt az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa szervezte. (Mint ismeretes, e Tanács 1971-ben jött létre; hosszú ideig Etchegaray bíboros vezette; jelenlegi elnöke B. Hume angol bíboros.) A szimpoziont regionális összejöveteleken készítették elő az év első felében; ezek alapján mutatta be a jelenlevőknek a problémát Hume bíboros, illetve az előadások és a csoportmegbeszélések ezt az előzetes helyzetfelmérést vették figyelembe. Mintegy 12 bíboros és 80 püspök, továbbá néhány pap és világi szakember vett részt a szim- pozionon. A magyar egyházat Paskai László kalocsai koadjútor-érsek képviselte. Előadást tartott J. Schasching osztrák jezsuita szociológus, P. Valadier, francia jezsuita filozófus (az Études igazgatója), Danneels belga és Hume angol bíborosprímás. A megbeszélések végén Hume bíboros összegezte az eredményeket. Most előbb ezt az összegezést foglaljuk össze, majd pedig ismertetjük azt a beszédet, amelyet a Szentatya intézett a szimpozion résztvevőihez. A megbeszélések során — mondotta Hume bíboros — azokat az elemeket, tényezőket vizsgáltuk meg, amelyek a földrész megosztottsága ellenére is közösek Európában. Bár sok európai még vallásosnak vallja magát, a család és a társadalom egyéb intézményei egyre kevésbé képesek arra, hogy a hitet átadják és élhetővé tegyék. A vallás egyre inkább a társadalmi élet peremére szorul. Az európaiak szerint a vallásgyakorlat, a vallási normák követése teljesen az egyén tetszésére van bízva. Európa jelenleg kereszténység utáni korszakét éli. Második evangelizálásra van szüksége. Ebben elsőrendű szerepe van a hívők tanúságtételének: a vallás nem menekülés a társadalomból; a hit értelmet és jelentést ad az élet egészének, örvendetes jelenség, hogy sokan, főleg fiatalok, új csoportokban és mozgalmakban találják meg vallási támaszukat. Hume bíboros kitért a kelet- és nyugat-európai helyzet közötti különbségekre, a szekularizáció folyamatát illetően. Nyugat-Európában az egyházak minden szempontból szabadságot élveznek; megvan a lehetőségük, hogy válaszoljanak a szekularizáció kihívására. A püspökök feladata az, hogy megvédelmezzék a jogos különbözőséget és változatosságot, és biztosítsák az egységet. Az elvilágiasodott Európa evangelizálásához hozzátartozik, hogy az egyház elkötelezze magát az igazságosság és a béke előmozdítására, gyakorlati segít90
