Szolgálat 68. (1985)

Tanulmányok - Babos István: A katolikus egyház Észak-Amerikában

és malter“ megszerzésére: építették a templomokat, iskolákat és a többi egyházi szeretetintézményt. A Zsinat alatt együtt elmélkedve, imádkozva, vitatkozva igyekeztek szembenézni a viiágegyház gondjaival. így tárult föl előttük egy új látóhatár és ennek következtében más hangsúllyal fogalmazták meg szerepüket.

Joseph O’Hare SJ, az America hetilap volt szerkesztője és jelenleg a Ford- ham Egyetem elnöke egyik előadásában így világít rá a múlt és a jelen különböző stílusára: „A Zsinat előtti pásztorlevelek útmutatást adtak és előírták a helyes katolikus magatartást. És az újabb pásztorlevelek? Az első a békéről jelent meg, a második készülőben van a szociális igazságosságról és a harmadik a nők szerepéről, amihez gyűjtik az anyagot. Egyik sem tételes tanítás, hanem kihívás arra, hogy a hívek a püspökkel együtt keressék a megoldást. A békéről és a szociális igazságosságról szóló pásztorlevél legnagyobb eredménye, hogy megindította a párbeszédet olyan kérdésekben, amelyek az egész országot, sőt a világot érintik ... Sokszor a vallási motívumok által fűtött aktivisták és kritikusaik csak saját követőikhez beszélnek. Itt az ideje, hogy egymással és minél szélesebb körben folytassuk a párbeszédet. Ezt valóban elérték a püspökök a már kiadott és a most kiadásra készülő pásztorleveleikkel."

Hasonló módon nyilatkozik John Tracy Ellis kiváló egyháztörténész. A Zsinat előtt a püspökök itt-ott megkérdeztek világi szakértőket bizonyos részlet- kérdésekben, „de 1983 májusában a Chicágóban tartott püspökkari konferencián (ami a békéről szóló pásztorlevéllel foglalkozott) a legkiválóbb szakemberek egész sora állt a püspökök rendelkezésére ... Igaz, nem mindenkit elégít ki a végső megfogalmazás. Ennek ellenére (ez a dialógus) sok kritikusra mély benyomást tett. Ez a dokumentum nem lett volna ilyen nagy horderejű, ha a püspökök csak maguk között, saját tapasztalatukra és tudásukra támaszkodva keresték volna a választ“.

A szociális igazságosságról szóló pásztorlevéllel kapcsolatban több ezer észrevétel érkezett be katolikus és nemkatolikus részről. Figyelembevételükkel készült az első fogalmazvány. Szerzői, az America folyóirat egyik cikke szerint, többször hangsúlyozták, hogy a dokumentum első része a fontosabb, mert ez erkölcsi elveket akar megvilágítani; a második rész pedig jobbnak látszik, bár nem szükségképpen a legjobb választ adja meg a gyakorlati problémákra.

A püspökök magatartását jól jellemzi Daniel E. Pilarczyk cincinnati érsek egy képzeletbeli kúriai tisztviselőnek írt levele az amerikai hívek életstílusáról. Egyik pontjában megemlíti a püspökök dilemmáját Róma és híveik között: „Két malomkő között őrlödnek. Az egyik, amit Róma megkíván, a másik, amit híveik elvárnak tőlük. Sok türelemre, megértésre és találékonyságra van szükség ahhoz, hogy a kettő között fennálló kulturális és stílusbeli különbséget megmagyarázzák." - íme egy példa a probléma szemléltetésére: „Amerikai elv - senkit se várakoztassunk. Azért, hogy időt nyerjenek, Amerikában automatákat használnak a bankokban, a kevés cikket vásárlóknak express pénztár áll ren39

V

ITT