Szolgálat 68. (1985)

Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: Krisztus egyháza Ázsiában

A Kulturális Forradalom bukása után új helyzet keletkezett, melyről nehezen tudunk magunknak világos képet alkotni. II. János Pál pápa ismételten fordult nyilatkozataiban Kínához. Dicséri Ricci eljárását, mint az egyetlen helyes hithirdető módszert. Kifejezi az Egyház tiszteletét és csodálatát a kínai kultúra iránt. Hangoztatja továbbá, hogy a katolikus Egyháznak nincs semmiféle hatalmi törekvése, csak Krisztus evangéliumának akar tanúja lenni. A pápa szavainak azonban nincs még visszhangja. Taiwanban 291.000, Hong-Kongban pedig 267.000 katolikus szabadon gyakorolja hitét, de hogy mi lett a szárazföldi Kínában élő 3 millió katolikussal, arról semmi biztos hírünk nincs. Látogatók úgy mondják, hogy a kínai katolikusok nagy többsége minden külső nehézség ellenére, papjaitól, püspökeitől csaknem megfosztva, mégis szívében hűségesen őrzi hitét, sőt másokat is annak követésére vonz. Néhány protestáns felekezet újra megkezdhette működését. Hogy a jövő mit hoz, annak egyedül Isten a tudója. De ha meggondoljuk, hogy mennyi-mennyi kínai katolikus hittestvérünk osztozik ma Krisztus keresztjében, akkor komolyan remélhetjük, hogy amint Krisztus keresztje az Úr feltámadásához vezetett, úgy a kínai egyház mai telét is újra követi egy minden eddiginél nagyszerűbb kínai keresztény tavasz.

Ázsia többi országa

Tavaszi virágzás - hirtelen fagy; dústermésű gyümölcsöskert - irgalmatlan jégverés! Az ázsiai kereszténységnek ezt a törvényét számos változatban megtaláljuk Ázsia egyéb országaiban is. Röviden vázoljuk még néhány ország keresztény múltját és jelenét.

Az úgynevezett Közel-Kelet Ázsia legnyugatibb része és egyben a kereszténység bölcsője. A római birodalom korában, a Krisztus utáni első századokban virágzott itt egy csodálatos keresztény tavasz. Az első fagy a 4. és 5. századi egyházszakadásokkal jelentkezik: egy egységes keresztény egyház helyett egymásra acsarkodó egyházi csoportokra oszlik a kereszténység. Az iszlám harcias terjedésével azután beütött a jégverés. A kereszteshadjáratok kudarca után az egész Közel-Kelet mohamedán uralom alá kerül. Az iszlám törvénye megtűri ugyan a keresztényeket, de másodrangú polgároknak bélyegzi őket. A hajdani virágzó kereszténységnek csak az árnyéka maradt meg. Jelenleg a Közel-Kelet 138 millió lakosából 2,300.000 a katolikus, közülük 1,420.000 libanoni, akiknek sorsáért ma különösen aggódunk. Adja Isten, hogy ne jussanak azoknak a keresztény örményeknek sorsára, akiket az első világháború alatt irtott ki az akkori mohamedán vezetőség. Egy kis reménysugár a nagyon is reménytelen helyzetben csak az, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta a különböző keresztény egyházak közötti viszony megjavult és a hagyományos ellenségeskedés immár testvéri együttműködésnek adott helyet.

India az az ázsiai ország, ahol szinte töretlen a kereszténység történelme. A hagyomány szerint Szent Tamás apostol hozta Krisztus evangéliumát Indiába. Mindenesetre tény az, hogy az indiai egyházak története a keresz26