Szolgálat 68. (1985)
Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: Krisztus egyháza Ázsiában
Alig kezdődött meg azonban az a tavaszi virágzás, máris beköszöntött a fagy. Az ország uralkodói nem jő szemmel nézték az új vallás terjedését. Ök Konfucius tanítása szerint igyekeztek az országot egy politikailag és szellemileg egységes néppé formálni. A konfucianizmus nem vallás, hanem igen magas színvonalú erkölcstan, mely az együttműködést, a kötelességtudást, az emberiességet, az idősek és feljebbvalók iránti tiszteletet, illedelmes viselkedést, engedelmességet, és a közérdeknek a magánérdek fölé helyezését hangsúlyozza. Ennek az erkölcstannak vannak igen nagy értékei; azért becsülte nagyra Ricci Konfuciust és igyekezett tanítását a kereszténységgel egybehangolni. De az is tény, hogy abszolút hatalomra törekvő uralkodók kezében a konfucianizmus alkalmas eszköz volt a népesség kordában tartására és az osztálytársadalom megmerevítésére. A keresztény hit minden egyes embert közvetlen kapcsolatba hoz az Istennel. Hirdeti az emberi lelkiismeret szabadságát és minden ember sérthetetlen méltóságát. Az ilyen tanítás természetesen szálka volt a koreai uralkodók szemében. így hát megkezdődött a keresztényüldözés. A keresztényeket bíróság elé hurcolták, kínzásokkal próbálták őket a hittagadásra kényszeríteni. A hitükhöz ragaszkodókat kivégezték. Egész családok szenvedtek vértanúhalált. A megmaradt keresztények eldugott falvakba, a hegyekbe menekültek. Néhány éve adtam 30 napos lelkigyakorlatot egy koreai papnak, kinek keresztény ősei 200 éve menekültek egy terméketlen földű hegyi faluba és ott éltek több mint száz éven át a legnagyobb szegénységben, amíg ismét lemerészkedtek a többi emberek közé. Az üldözött keresztények segítségére 1801-ben tette először lábát Korea földjére egy katolikus pap. Kínai nemzetiségű volt, ezért remélték, hogy feltűnés nélkül működhet. De hamarosan felfedezték, elfogták és kivégezték. 1836- ban érkeztek Koreába az első francia hithirdetők, akik közül többen szintén vértanúhalált szenvedtek. 1845-ben érkezett az országba az első koreai katolikus pap, Kim András, akit Shanghaiban szenteltek fel, de már egy évre rá elfogják és kivégzik. Az 1866-69-es években éri el tetőfokát az üldöztetés. Három francia missziós püspök, számos pap és több mint tízezer koreai áldozza fel életét hitéért. Az üldözésnek csak akkor szakad vége, amikor 1883-ban megváltozik az ország politikája: megnyitják a nyugati hatalmak számára a kikötőket és vallásszabadságot engedélyeznek. Ettől kezdve rohamosan terjed a kereszténység. Újra beköszönt egy keresztény tavasz. Koreában a kereszténységen kívül nincs erős vallás. A régi népi formák, ünnepek, táncok, sámánizmus stb. virulnak ugyan, de nem tudják betölteni a mai ember vallási igényeit. A buddhizmus Kínából Koreába is behatolt, de a régi koreai uralkodók buddhistaellenes politikája miatt nem vert gyökeret a nép között. A konfucianizmus befolyása is nagyon legyöngült. így hát az emberek szeme önkéntelenül a kereszténység felé fordult. Sajnos persze Koreában is, úgy mint egész Ázsiában, a nyugati keresztények között keletkezett áldatlan egyházszakadások gátolják a hit terjedését. 20
