Szolgálat 68. (1985)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Az európai egyház
galmak és csoportok, melyek az Egyház mai reményét alkotják, általában súlyt fektetnek tagjaik hittudományos képzésére is. A Szentírás tudományos fokú olvasása és a Szentatyák egyik-másik művének ismerete immár nem a klérus kiváltsága. Közösségi életforma Aligha van vallás közösségi vonatkozás nélkül. A kereszténység azonban lényegénél fogva közösségi mozgalom, mert az Istennel való kiengesztelődést úgy fogja fel, hogy a bűn révén elidegenedett egyén egy szőlőtőben válik vesz- szővé, egy nyáj része lesz, építőkő módjára egy építménybe illeszkedik, egy test élő egységében talál életet. így nyeri el saját azonosságát, így járulhat Krisztus által a Szentlélekben az Atyához. Mármost, az emberi csoportokban két alapvető típust különböztethetünk meg. Az első típus jellegzetes modellje a gúla, központi fogalma a tekintély, ami ebben az összefüggésben nem a vezető személyes kiválóságát jelenti, hanem a vezetésre való kötelességét és jogát. Az egyesek úgy válnak a szervezet részévé, hogy a csúcs alatt foglalnak helyet, alávetik magukat a vezetőnek. A tagok és a vezető között a viszonyt a személytelen törvény határozza meg. A vezető utasításokkal irányítja a csoportot. A meggyőzés csak akkor szükséges, ha a tagok még nem eléggé engedelmesek. A vezető nem fektet súlyt alárendeltjei kezdeményezésére, a velük való vitát nem látja kívánatosnak. Az egyes tagok, a vezetőtől való függéstől eltekintve, elszigetelten maradnak egymástól, esetleges részleges csoportok kikristályosodása gyanút kelt, mert ellenállási gócponttá válhatik. A másik típust a rostély modelljével ábrázolhatnánk, középponti fogalma a „mi“, a közösség, amit az egyes személy mint új, nagyobb ént él meg. Ebben az a fontos, hogy a tagok egységben éljenek, ami összetartozási tudatban, testületi szellemben nyilatkozik meg. Feltétele, hogy a csoport összetevői „szemtől-szembe“ éljenek, ismerjék egymást, legyenek közös élményeik és érdekeik, támadjon bizonyos kölcsönös „rokon-szenv" közöttük. Jellemzi a formaságoktól mentes, keresetlen, tartózkodás nélküli együttlét. A közösség működésének elengedhetetlen követelménye a tagok kezdeményezése. A közös állásfoglalás útja az eszmecsere, a javaslatok szembesítése és megvitatása, ami rendesen több, a közösségen belül képződő, egyre szélesebb körű alcsoportokban folyik le. Az indítvány akkor lesz alkalmazásra érett, ha az egész csoport közvéleménye elfogadja értékét. Két típusról van szó, nem két osztályról. A gyakorlatban létező csoportok sohasem mutatják fel csak az egyik típus sajátosságait és minden sajátosságát. De jellemző minden közösségre, hogyan helyezkedik el a két véglet között. A katolikus egyház változhatatlan tanítása, hogy vezetőinek isteni küldetése és hatalma van az egyházi közösség életének irányítására. A püspökök, mint az apostolok utódai, és a pápa, mint Szent Péter utódja a római székben, 13
