Szolgálat 68. (1985)

Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Az európai egyház

a társadalom gazdasági, politikai, kulturális berendezkedését keresztény elvek alapján építse ki. „Istent akarjuk“, énekelték a század első felében Európa- szerte a katolikus férfiszervezetek és katolikus pártokba tömörültek. Ma is vannak csoportok, melyek „az Egyház szociális tanítását“ tanulmányozzák, és azok alapján önálló, a nem-keresztény szervezetek programjától eltérő munkatervet követnek. Többen vannak azonban, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy a katolikus hit a nagy elveket és az indítóokokat jelöli meg, nem pedig azt, hogy e jelen történelmi pillanatban mit kell egyes helyeken megvalósítani. Ezen az alapon a hivők együttműködnek a nemhivőkkel közös szakszervezetekben, pártokban, és közös keretekben iparkodnak a katolikus hit fényében fölismert és elismert értékeket helyes szándékkal, áldozatos lélekkel előmozdítani.

Az Isten-keresés „függőleges“ dimenzióját és a felebarát szolgálatának „vízszintes" tájolását természetesen nem volna szabad ilyen mesterkélt módon szétválasztani, egyiket a másik ellen kijátszani. Minden tárgynak különbözők a dimenziói, egyik nincs a másik kárára. Ahogy nincs élő test lélek nélkül, úgy igazi keresztény tevékenység sem lehetséges bizonyos „lelkiség" nélkül. Viszont, ahogy a szellemi tevékenységek az idegrendszer élettani folyamatai révén folynak le, úgy az igazi lelkiség is a mindennapi élet és a környezet megfelelő alakítása során nyilatkozik meg, sőt valósul meg. A hosszúság és szélesség aránya sokféle lehet. Kinyilatkoztatott igazság, hogy ugyanaz a Szentlélek a különböző személyeknek különféle adományokat ad. Van akit túlnyomóan szemlélődő életre hív a Lélek, van akinek elsősorban tevékeny élet a hivatása. Krisztus titokzatos testének tagjai sohasem mondhatják egymásnak, „nincs reád szükségem“, mert a Test harmonikus teljessége kárát vallaná, ha minden tagja egyforma volna (v. o. 1Kor 12,4-31). Az Egyházban az idők folyamán gyakran felvetődött a kérdés: Magában véve melyik adomány tökéletesebb, és egy bizonyos történelmi pillanatban melyikre van nagyobb szükség? A mai helyzet sajátos nehézsége abban áll, hogy a különböző adományok letéteményesei kölcsönösen kétségbe vonják a többi adomány létjogosultságát.

Hit és tudás

Mind a szemlélődő, mind a tevékeny hitélet belső szükséglete, hogy a hivő megértse hite tanítását, belássa annak egységét, ésszerű voltát, szépségét, számot vessen a belőle folyó következményekkel.

A hit tanításának bizonyos fokú ismerete a múltban az általános műveltséghez tartozott. Ma, mikor Nyugat-Európa tudománya és művészete messzemenően elveszítette kapcsolatát keresztény eredetével, ez a helyzet megváltozott. A szekularizálódás folyamán, különösen a nagy városok ipari övezetében, sok megkeresztelt ember olyan keveset tud a kereszténységről, mintha buddhista vagy mohamedán országban nőtt volna föl. A hitüket gyakorló, templomba járó emberek nagy része tanácstalanul áll az Egyházban lejátszódó vál11