Szolgálat 67. (1985)
Az egyház szava - A lelkipásztori szolgálatok rendezésének alapelvei (Német Püspöki Kar)
Végül a Szentatya imát mond a Szentháromsághoz, amellyel a szlávok apostolainak örökségét az Isten kezébe helyezi (29. p.). Rövidítve így idézhetnénk: .......Mindenható Isten, aki egy vagy a Szentháromságban, kezedbe helyezzük a szláv népek hitét: őrizd és áld meg ezt a művet! Emlékezz, mindenható Atya, arra az időre, amikor akaratod szerint felragyogott ,az idők teljessége' ezen népek és nemzetek felett... Te vagy az emberiség Teremtője és Atyja, s benned testvérek mind az emberek... Hallgasd meg, Atyánk, és add meg, amit az egyetemes Egyház kér ma tőled, hogy azok az emberek és népek, akik a tesszalonikii testvérek révén megismertek és elfogadtak téged, mint igaz Istent, és a keresztséggel gyermekeid szent közösségébe léptek, élhessék is zavartalanul az evangéliumot... Add meg, szentséges Háromság, egész Európa ... vallási és keresztény egységét valamint minden népek testvéri közösségét ..(30. p.). „Az egész egyház hálát ad, hogy a szláv népeket 11 évszázaddal ezelőtt a hit közösségére hívtad ... Ezért különösen is hálával tartozik neked a szláv származású római főpap .. „Mennyei Atyánk! Kezedbe helyezzük a jövőt! Kérjük, Fiad Anyjának, az Egyház Anyjának közbenjárását éppúgy, mint apostolaid Péter és Pál, szent Benedek, Cirill és Metód, Ágoston és Bonaventúra, valamint Európa többi hithirdetői esedezéseit.. Végül apostoli áldását adja mindannyiunkra, „szeretett testvéreire“ II. János Pál pápa. A LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLATOK RENDEZÉSÉNEK ALAPELVEI (A Német Püspöki Kar határozatából. 1977). Az utóbbi évtizedben jelentős változáson mentek keresztül a lelkipásztori szolgálatok a Német Szövetségi Köztársaságban. Főként az önkéntes, tiszteletbeli munkatársak és a lelkipásztori kisegítők helyzete változott meg. A tiszteletbeli szolgálatok mellett újak is születtek, mint pl. a diakónusok és a lelkipásztori asszisztensek (előadók). A változások alapja a II. Vatikáni Zsinat. Közös Szinódusokon az NSZK püspökei általános keretet állítottak föl „Pasztorá- lis szolgálatok a közösségben“ címmel, hogy egységesítsék a további fejlődést. A gyakorlatban mégis különböző, sőt egyes esetekben ellentétes irányú folyamattal találkozunk az egyházmegyékben. Előnybe kerültek a közvetlen eredményt célzó próbálkozások. Nem maradtak azonban el a papi hivatást és szolgálatot érintő teológiai következtetések sem, jóllehet nem mindenütt lépnek tudatosan előtérbe, s néha nem is kívánatosak. Ez a helyzet késztette a német püspököket arra, hogy leszögezzék az összes egyházmegyékre érvényes alapelveket. 5 65