Szolgálat 67. (1985)
Tanulmányok - Teleki Béla: Pap az élet kohójában
ként a Német Püspöki Kar így nyilatkozik ugyanerről: „A felszentelt pap Krisztussal felkészíti és képesíti a közösség tagjait a saját szolgálatukra, közösségeket teremt és irányít. Új tagokat vezet be a közösségbe s a csoportok egységéről gondoskodik Krisztusban.“ Eszközei, elsősorban az igehirdetés, a szentségek, főképp a szentmise ünneplése, amivel „testvéri közösségekké“ formálja a plébánia különböző csoportjait. Ezzel a pap az egyházközség, egyházmegye és az Egyház kulcsszemélye (OPD 2.2, 12 kk. o.). Pál szavai is ezt a papképet erősítik meg: „Sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol tegye örömest“ (Róm 12,5-8). Talán még azt is hozzáadhatjuk, hogy a felszentelt pap az Egyház négy lényeges jegyének: az egység, szentség, katolicitás és apos- toliság kulcsfigurája: képviselője és szorgalmazója Isten népében. A modern pap tehát lényege szerint a hívek egységének és közösségének embere s ezzel Krisztus-arc a mai világban. b) Beágyazódás az életbe Hogyan jellemezhetnénk a régi és az új papkép munkaterületét? Régen, ö volt a munkás: maga oktatta a hittanosokat, közvetlenül foglalkozott az ifjúsági csoporttal, személyesen látogatta a betegeket, önmaga oktatta a jegyeseket, egyedül végezte a liturgiát... A kép ma változik. Idejét nem a „bázisban“ tölti, hanem megbeszéléseken: a hitoktatókkal tárgyal, az ifjúsági lelkipásztorkodás önkénteseivel tanácskozik, a betegek lelkipásztori munkaközösségével ülésezik, egyengeti a Liturgikus Tanács, a Pasztorális Bizottság, a Családi Szakosztály ... munkáját. Egyszóval: irányít! Nem veszíti el így az annyira fontos kapcsolatot az élettel, talajjal? Mit mond erre egy „újstílű“ pap? „Tevékenységem hatványozódott. Egymagám hitoktattam, most pl. irányításommal hárman végzik a vallásos nevelést plébániámon ... Persze én is meglátogatok egyes betegeket, a családok életébe közvetlenül is betekintek, de megvallom, sokszor hasznosabb az az információ, amit mondjuk a Családi Szakosztály ülésén kapok.“ Igen ám, de ha még nem állunk itt. Hogyan kezdjem az újabb papi életstílus szerinti magatartást? Megrajzolom azt az utat, amit bejártam: „Első lépésként Képviselő Testületet, illetve Pasztorális Tanácsot alapítottam plébániámon. Megbeszéltük, hogy a vasárnapi mise után lehetőleg minden tanácstag bejön a plébániára. Beszélgettünk, az aktuális ügyeket megtárgyal24
