Szolgálat 66. (1985)

Az egyház szava - II. János Pál: A világ fiataljaihoz

AZ EGYHÁZ SZAVA A VILÁG FIATALJAIHOZ II. János Pál pápa levele az Ifjúság Nemzetközi Éve alkalmából A Szentatya 16 pontból álló apostoli levéllel fordul a fiatalokhoz az Ifjúság Nemzetközi Éve alkalmából és bizalommal hangsúlyozza: „Mindannyian reátok tekintünk, mert általatok — bizonyos értelemben — ismét fiatalok leszünk. Ifjúságtok tehát nemcsak egyéni tulajdonotok... Az egész emberiség java is. Bennetek a reményünk, mert ti vagytok a jövő em­berei ... A remény ugyanis mindig kapcsolatban áll a jövővel... Ami most még jövő, veletek lesz jelenné... Ebben az értelemben az Egyház első és leghőbb kívánsága, amit az ifjúsági évvel kapcsolatban ajkaimmal a fiatalságnak ki­mond: .Legyetek mindig készek rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki kérdezi, mi az alapja reményeteknek' (1 Pét 3,15).“ (1. p.) A következő hét pont (2-8.) anyagát Krisztus és a gazdag ifjú (Mk 10,17-22) beszélgetésére építi a Pápa. „Az ifjúság az ember, a fiú és leány sajátságos kincse - mondja a Szent­atya. Ez az a korszak, amikor különös erővel tárulnak fel az emberi ,én‘ és a vele kapcsolatos tulajdonságok, képességek... Mekkora érték felfedezni és kitervezni az első önálló döntéseket! ... Az evangéliumi ifjú is éppen ebben az életszakaszban volt... Valójában belső gazdagsága vezette őt Jézushoz, hogy föltegye az életkérdést: ,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet' ... Mit tegyek, hogy életemnek teljes értéke és értelme legyen? E kér­dés megfelel emberi személyiségtek lendületének. Néha ugyan türelmetlenül teszitek fel ... Különös hangsúlyt kap korosztályotok azon tagjainak ajkán, akiknek élete szenvedéssel terhelt: akiket a testi fogyatékosság, egyéb korlá­toltság, családi vagy társadalmi probléma gyötör" (3. p.) ... „Krisztus — folytatja a Pápa — ezt válaszolja evangéliumi beszélőtársa kér­désére: „Senki sem jó, csak az isten!' ... Azaz: Isten az egyedüli végső alapja minden értéknek, csak ő ad végső értelmet emberi létünknek... Krisztus arra szólít fel titeket válaszával, hogy mindent hozzatok kapcsolatba Istennel. Arra is rámutat azonban, mi a forrása és alapja bennetek mindennek. A teremtéssel mindegyiktek Isten képe és hasonmása lett (Tér 1,26). Létformátok — mivel Isten képe és hasonmása vagytok — késztet titeket arra, hogy ezt a létkérdést feltegyétek, és fel kell tennetek! Ugyanakkor ez igazolja, hogy az ember Isten nélkül nem képes önmagát megérteni és Isten nélküi mégkevésbé képes ön­magát megvalósítani" (4. p.). 67

Next

/
Thumbnails
Contents