Szolgálat 66. (1985)

Halottaink - Dr. Hegyi György SchP (N. Gy.)

Szépréthy Ottó ny. pléb., máj. 1-én; tem. máj. 17-én a rákoskeresztúri temetőben (87,65)

Gulyás István c. apát, érdi esp., máj. 4-én Budapesten; tem. máj. 17-én Mezőkövesden (85,59)

Fekete József SDB lelkész, máj. 4-én Gámáson (76,57,49)

Dr. Ispánki Béla angliai főlelkész, máj. 9-én Londonban (68,44)

Dr. Zernye József Sch. P., máj. 9-én Nagykárolyon (74,51)

Árva József érs. tan., máj. 9-én Farmoson (61,36)

Jordanics Zoltán tullni s. lelkész (Ausztria) máj. 25-én Tullnban (49,23)

Bolyki Nándor c. esp., nyug. sörédi pléb. május 19-én; máj. 27-én tem. Székes- fehérváron (75,52)

Kerécz József répceszentgyörgyi pléb., máj. 20-án Szombathelyen (42,18)

Dr. Csontos Tivadar OFM kis. lelkész, máj. 30-án Budapesten (75,44).

Fábry Antal SJ teol. tanár Frankfurtban (NSZK) június 11-én (84,65,54)

Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba!

+

Dr. HEGYI FERENC Sch. P.

(1912—1983)

1983. december 13-án rendtársai, tanítványai, rokonai és ismerősei egy igazi, hivatásának élő pap-tanártól búcsúztak el a Farkasréti temetőben.

Élete elválaszthatatlan volt az iskolától. De nem pusztán a becsületes tanítást, a fáradhatatlan önképzést példázta, hanem az iskola érdekében a jóra, a többre való nyitottságot is. Amikor 1932-ben a Piarista Rendbe lépett, már mögötte volt egy év a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Magyar-német szakos tanárként kezdte meg pedagógusi működését Debrecenben 1938-ban, de a bölcseletdoktori fokozat megszerzésével sem zárultak le tanulmányai. Mikor ugyanis a piaristák kereskedelmi középiskolát nyitottak, ő is azok egyike, akik elvégezték a közgazda- sági egyetemet. Egy évig a kereskedelmi középiskola igazgatója is volt. Amikor pedig, 1950-ben újra megindult a munka két piarista gimnáziumban, és az orosz nyelv is helyet kapott a tantárgyak között, elvégezte ezt a szakot, és nyugdíjba vonulásáig tanította.

Igazi tanárember volt. Saját magától és diákjaitól alapos munkát követelt. Különösen nyelvi óráin nagyon kellett figyelni, de ez az ő színes, temperamentumos óravezetése mellett nem volt nehéz. Nyugdíjas korában mesélte fiatal rendtársainak, hogy tudatosan törekedett a humorra, az élvezetes óratartásra; mint mondotta, „humor nélkül csak béres a tanár, nem pásztor“. A tanári munka egyik legnehezebb része a fegyelmezés. Öt azonban ezeken a nehéz helyzeteken is átsegítették sajátos fordulatai, szójátékai.

Tanári pályafutásának nagyobb részében a német és az orosz nyelvet, valamint a magyar irodalmat tanította, de legbüszkébben kereskedelmi iskolai tevékenységére gondolt vissza, azt az időszakot emlegette a legszívesebben. Családi örökségként a lengyel nyelvet is beszélte.

Tanári munkája mellett rendszeresen kisegített a lelkipásztorkodásban. Már debreceni időszakában rendszeresen jár a tanyavilágba vasárnaponként misézni, prédikálni.

98